Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

kezletet tart s amennyiben az előadott tényállás helytálló, akkor a Pécs város által alkotott két sérelmes szabályrendeletet megsemmisíti, a bíróságok és az ügyvédi kar sérelmét orvosolni fogja, s végül intézkedni fog a hatáskörök tiszteletben tartása iránt."

87 E tárgyalások eredményeként június 8-án Chudovszky „illetékes tényezőktől" azt a bizalmas értesítést kapta, hogy az SHS állaim pécsi intézősége és Pécs város köziigazgatása szigorú utasítást kapott a kormánytól, hogy ,,a bíróságok és ügyészségek törvényes hatáskörébe semmi címen be ne avatkozzanak" — írásbeli értesítést azonban nem adtak, mert akkor „az egész vonalon megtorlással kellene élni, ezt pedig politikai célszerűségből kell mellőzniök". A kérdés ilyen részletességgel történő bemutatását azért láttuk indokoltnak, mert kitűnően példázza azt a sajátos és igen bonyolult, ellentmondásos helyzetet, amelyben Pécs volt a megszállásnak ebben az időszakában. Ekkorra már minden érdekelt számára egyértelmű, köztudott, a már aláírt és ratifikált békeszerződés Pécsre, Baranyára vanaitikozó rendelkezése. Mégis teljesen bizonytalan, boigy miikor kerül sor a megvalósítására. Pécs szocialista városvezetése minden tőle telhetőt megtesz a megszállás meghosszabbításának érdekében, ami nyilvánvalóan találkozik az SHS hatóságok törekvésével is. A város vezetése a tömeg nyomására - de megtartása érdekében is számos szociális intézkedést hoz - ezzel saját helyzetét is erősíteni kívánja. A fenti intézkedések azonban már nem találkoznak az SHS állam egyértelmű szimpátiájával, hiszen azok demokratikus tartalma túl megy az általuk elfogadott szinten. Mindezek ellenére támogatják a lehetséges határig, hiszen a terület megtartása érdekében „ennyit" mégtehetnek. Az ügy bizonyos vonatkozásai azonban már nemzetközi jogi konzekvenciákkal is bírnak, tehát a követendő magatartásnak olyannak kell lenni, ami ezzel összeegyeztethető. Osztály alapon van bizonyos nézetközösség a bíróság állásfoglalásával -, de a területek megtartása vonatkozásában teljes a szembenállás a „független királyi bíróság" törekvéseivel. A bíróság alapállása a ,,független"-ségen és a „törvényességen" nyugszik. Valójában azonban egyértelműen szűk osztályérdeket képviselő, ugyanakkor presztízsküzdelem is - az ellenforradalmi Magyarországgal való teljes azonosulás jegyében. Egyben a megtett lépések során keresztül azt is bizonyítva, hogy az anyaország tényleges segítségére nem számíthatnak az ügy érdemi elintézésében. A probléma megoldása végül is pont a mondat végén - valójában azonban érdemben nem zár le semmit —, azaz pontosan olyan, ami a bonyolult helyzet diplomatikus lezárásaként várható volt.