Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

delkeztek, hogy a városi lakáshivatal határozatai elleni fellebbezési ügyeket is kiveszik a bíróság kezéből és egy közigazgatási szerv hatáskörébe utalják. 1921. március 2-án (január 1-ig visszamenő hatállyal) életbe léptetett egy másik szabályrendeletet is, amely a munkaadó és az ipari munkás közt felmerülő vitás ügyek elbírálását végső fokon az új törvényhatóság keretében felállított munkaügyi szerv intézkedési körébe utalta. A pécsi királyi bíróság vezetője 1921. március 11-én a szabályrendeletek hatályon kívül helyezését, illetve a város vezetőségének a bírói hatáskörbe való beavatkozástól való eltiltásához az antant misszió közbenjárását kérte. Ezzel egyidejűleg az SHS kormánybiztosnál is élesen tiltakozott a „törvényellenes beavatkozás" ellen. A kormánybiztoshoz küldött tiltakozással kapcsolatban a Munkás „A pécsi bíróság és a munkaadók együttese"

8- címmel cikket jelentetett meg. Ebben többek között arról írnak, hogy a pécsi „független magyar bíróság" denunciálta a városi közigazgatás magyar vezetőit azért, mert olyan szabályrendeletet alkotott, amelynek segítségével a szegény magyarok lakáshoz juthatnak és a koldus nyomorúságtól megmenekülnek. Kinél denunciálta? A volt ellenséges hatalom képviselőjénél! „Eddig még sohasem jutott eszébe a bíróságnak a kormánybiztosnál panaszt emelni a lakásszabály-rendelet ellen. Vajon miért hozakodott ezzel elő éppen most? A munkaadók erős sajtópropagandát indítottak . . . minden követ megmozgattak a munkaügyi szabályzat ellen . . ., hogy ki ne lássék a lóláb - hogy nekik csak a munkaügyi szabályrendelet fáj — előrángatják hirtelen a feledés homályából a lakásrendeletet is." A cikk megjelenése után a bíróság vezetője ismét megkereste a szerb kormánybiztost. Felkérte, hogy a legerélyesebben intézkedjen az ilyen jellegű támadások megszüntetésére, mert ezek veszélyeztetik a bíróság működését. Hivatkozott arra, hogy az adott körülmények között nincs lehetősége a m. kir. igazságügyminisztertől a bűnvádi eljáráshoz szükséges felhatalmazást kérnie. A helyzetet tovább mérgesíti a város vezetésének egy újabb határozott lépése. Hirdetésben közzéteszik, hogy az összes lakásügyek intézése a szabályrendelet értelmében a lakáshivatal hatáskörébe tartozik, ezért amennyiben a bíróság ilyen ügyekbe beavatkozik, illetve valaki ilyen ügyben a bírósághoz folyamodik, lakásügyi kihágás miatt felelősségre fogják vonni.

8

' A hirdetményt a bíróság úgy ítélte meg, mint ami a hatásköröknek és a közrendnek igen sajnálatos megbomlását fejezi ki. Súlyosan sérti a bíróság függetlenségét és nélkülözhetetlen köztekintélyét. Tehát a magyar büntető törvénykönyv 172. §-ának első bekezdésébe ütköző izgatás jellegével Ibír. Április 19-én a Munkásban újabb c'rkk jelent meg „Pécsi Horthy-bíráík nem férnék a bőrükben" címmel. ,, . . . a város nem tűrheti, hogy az általa alkotott szabályrendeletet felelőtlen egyének semmibe vegyék és hogy itt néhány bőrében nem férő Horthy-bíró esetleg a dolgozók érdeke ellen vétkezzen . . ."

m Rövidesen az is bebizonyosodott, hogy a városi vezetés a hirdetménybe foglalt büntető szankciókat komolyan vette. Dr. Szabó Gyula pécsi királyi járásbíró ellen, aki egy folyamatban levő lakásügyet tovább kívánt tárgyalni, kihágás miatt - feljelentés alapján - a rendőrség eljárást indított és kihallgatásra beidézte. „A bírói függetlenéget sértő eljárás, a bíróság működését támadó intézkedés elhárítására" ismét Rajits Szvetiszláv kormánybiztos közbelépését kérték, aki az eljárás megszüntetésére ígéretet tett.