Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

mázza, hogy „mindig a demokratikus kormányzati rendszernek volt harcosa, mégis anélkül, hogy Pécs város háborús adminisztrációja jogos megvizsgálásának és megbírálásának elébe akarnának vágrii, ki kell jelentenünk, hogy a szociáldemokrata munkásságnak ezt a tervét mi nem csak nem helyeseljük, de ezen terv keresztülvitele ellen ... a leghatározottabban tiltakozunk".

77 A tiltakozás mellett a polgári körök széleskörű agitációt fejtettek ki a Nemzeti Tanács, illetve a törvényhatósági választások ellen. Dr. Faluhelyi Ferenc jogtanár és Perr Viktor augusztus 6-án egy „fejtegetést" készítettek/8 40 példányban lesokszorosították és különböző szervezeteknek elküldték azzal, hogy minél szélesebb körben terjesszék. Ebben hivatkoznak arra, hogy az ilyen jellegű tevékenységet a jugoszláv hatóságok nem vehetik rossz néven, mert a passzív rezisztencia melletti agitáció nem áll ellentétben az általuk állandóan hirdetett polgári szabadságjogokkal, nem is beszéjve arról, hogy ez az „állítólagos fehér terror Magyarországán is szabad volt a szociáldemokratáknak". Jogi és elvi érvek felsorakoztatása után gyakorlati szempontok alapján a Nemzeti Tamács visszaállításától! és az általa kiírandó választásoktól való tartózkodásra hívják fel a polgárságot és a keresztényszocialista munkásságot. „Minden öntudatos polgárnak kötelessége nem csak még kíváncsiságból sem szaporítani a szociáldemokrata gyűlés résztvevőinek számát és tartózkodni a választásoktól, hanem mindenkit az egyéni és a várost fenyegető veszélyekre figyelmeztetéssel távol tartani azoktól."'

11 Az erőfeszítések nem jártak eredménnyel. A választói névjegyzékbe felvett 12 876 személyből 3732-en bojkottálták a választásokat. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a névjegyzéken a szavazóképes polgároknak egy jelentős része nem szerepelt, feltételezhető, hogy a jobboldali tartózkodások mellett baloldaliak is kifejezték szem'benállásukat a szerbeknek elkötelezett szocialistákkal szemben. A 9144 szavazat eldöntötte egyértelműen, hogy az adott pillanatban azok vannak többen, akik a törvényhatósági bizottság megújítását akarják, s ezen keresztül helyzetük kedvezőbbé válását remélik. A választások tényleges erőviszonyokat fejeztek ki. Bebizonyították a keresztényszocialista befolyásoltság szűk körét, s azt, hogy a megszállás körülményei között a polgári irányzatok együttes fellépése sem elegenidő alhihoz, hogy politikai céljaikat megvalósíthassák. A tömegekben a Horthy-rendszerrel szemben meglevő félelem, a hallatlan méretű szociális feszítettség, a régi „liberális" várospolitika fogyatékosságai nem ellensúlyozhatok a keresztény - nemzeti alapon meghirdetett osztálybéke szólamaival. A PÉCSI M. KIR. IGAZSÁGÜGYI SZERVEK KÜZDELME A SZOCIALISTA VÁROSVEZETÉS ELLEN „FÜGGETLENSÉGÜK" MEGŐRZÉSÉÉRT A változás, amely Pécs város közigazgatási szervezetében végbe ment rendkívül nagy problémát jelentett a magyar királyi igazságügyi szervek számára, amelyek a megszállás körülményei között - a kezdeti nehézségek után viszonylag zavar mentesen végezték tevékenységüket. A pécsi királyi ítélőtábla 1920. október 28-án teljes ülést tartott. Ennek térná-