Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

amely a pécsi -keresztényszocialisták és a Barainya megyei Kisgazda Párt vezetősége között jött létre a kormánybiztosok kérdésében. A megállapodás az 1920 elejére kialakult tényleges helyzetet tükrözte. A városban a keresztényszocialisták, a megye területén a kisgazdák rendelkeztek nagyobb szervezettséggel, befolyással. A megállapodás azonban a várható képviselői mandátumok vonatkozásában egyértelműen hátrányos volt a keresztényszocialisták számára. Pécsett ugyanis kettő, a megye területén pedig három teljes, s esetleg még három csonka választó kerület szerveződhet. A két párt között folytatott előzetes tárgyalások időszakában kialakult személyi elképzelés alapján a kisgazdák Prakatur Tamás mohácsi ügyvédet kívánták megyei kormánybiztossá kineveztetni. Személyével kapcsolatban Komócsy István 1920 februárjában még úgy nyilatkozik, hogy a megyei főispánságra ,, . . . relatíve legalkalmasabb".

40 Ugyanakkor anélkül, hogy más alternatívát felvetett volna, már ekkor megfogalmazza, hogy Prakaturnak is van egy nagy szépséghibája. ,.Mohácson a keresztényszocialista szervezést feladta és hátuk megett lett kisgazda." Kérte, hogy megbízása esetén támasszanak vele szemben a keresztényszocialisták érdekeinek megfelelő politikai követelményeket. Simonyi-Semadam miniszterelnökhöz címzett levéltervezetében a Prakaturral kapcsolatos fenntartásokat határozottabban fogalmazza meg. „Jelentősen hozzájárult, hogy Baranyában a keresztényszociaillistá'k, illetve a Keresztény Nemzeti Párt részére a talaj előkészítetlenül hever... ha a íközpontibain pártközi egyesság egész Baranyát kiszolgáltatja a kisgazdáknak, Prakatur keresztény szempontból még a legmegbízhatóbb lesz. Ha azonban a Nemzeti Egyesülés pártja arra számít, hogy szabad kézzel vagy éppen erős küzdelemmel teret hódítson magának a megyében, alkkor Prakatur kinevezése nem kívánatos." Pilch Andor műépítészen keresztül a helyi keresztényszocialista vezetés azt az utasítást kapja Ernszt Sándortól, hogy ne tartsák be a kisgazdákkal létrehozott megállapodást és a nemzeti keresztény párt a kisgazdákkal szemben is lépjen fel . . . Komócsyék véleménye szerint a küzdelmet csak akkor lesznek képesek eredményesen felvenni, ha a megyei kormánybiztos kereszténypárti lesz és az agitációra megfelelő anyagi támogatást kapnak/'

1 Bár Gosztonyi nem ambicionálja, pártérdekből elfogadná a megyei kormánybiztosságot is. Prakaturral szemben még Fischer megyei másodjegyzőt is jobbnak ítélik keresztény szempontból, akiről bizalmasan közlik, hogy „az ő emberük".

4Ugyanakkor Prakatur esélyeit rendkívül nagy mértékben növelte, hogy Simonyi miniszterelnökkel jó személyes kapcsolata volt.

43 A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pécsi Pártja (Keresztényszocialista Párt) az országos párt végrehajtó bizottságától szóbeli megbízást kapott, hogy készítse elő a megszállás megszűntével bekövetkező nemzetgyűlési választásokat. A „tárgyi és személyi körülmények állandó megfigyelése mellett" folytasson a számbajöhető jelöltekkel kötelező érvényű tárgyalásokat. Elkötelezve azokat a párt mellett ígérje meg számukra az országos párt politikai és anyagi támogatását.

44 A pécsi szervezet április 9-én írásos előterjesztést készít, a 8-án tartott vezetőségi ülés állásfoglalása alapján. Ennek értelmében: A Pécs belvárosi I. kerületbe Gróf Zichy Aladárt, a Keresztényszocialista párt volt elnökét, volt minisztert. A Pécs belvárosi II. kerületbe Ruzsinszky Béla asztalosmestert, törvényhatósági bizottsági tagot, a Pécsi Iparos Szövetség elnökét, kipróbált keresztényszocialistát javasolták.

45 Egyidejűleg hozzákezdtek - Gosztonyi Gyula tudtával és együttműködésével a megyei jelölések előkészítéséhez is. A vezetőségi ülésen határozatot hoznak ar-