Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon
Baranya Somogy Tolna Pécs tjv. Régió Megyék és megye együtt városok együtt Választók száma (fő) 24 254 23 217 15 996 1894 65 361 873 787 10 Ft-nál több egyenes adót fizetők száma (fő) 32 653 27 228 25 690 3892 89 463 1 138 567 - ezek közül nem választójogosultak száma (fő) 8 399 4 011 9 694 1998 24 102 264 780 Választókerületek száma - 1895-ben 7 8 6 1 22 — — 10 Ft egyenes adó esetén 12 10 9 1 32 — — írni-olvasni tudás esetén 10 11 10 1 32 — Az értelmi cenzus bevezetése még leginkább Tolnának kedvezett volna. A pécsi választókerület azonban mindkét választási rendszer bevezetése esetén sem élvezett volna semmiféle előnyt. Pécs helyzetén csak a századforduló utáni választójogi reformjavaslatok szándékoztak változtatni. A magyar népesség az 1848 óta eltelt fél évszázad alatt lélekszámban erőteljesen gyarapodott. Egy „magyar" választókerületre az 1890-es évek közepén 38 089, míg Erdélyben 30 421 főnyi népesség jutott, azaz kevesebb erdélyi választó több képviselőt küldhetett a képviselőházba, mint a magyar vidékek. Az össznépesség és az egy választókerületre jutó népességgyarapodás 1869—1910 közötti alakulására vet fényt a Délkelet-Dunántúlon a következő táblázat is: 50 / 0 Törvényhatóság Választókén száma össznépesség 1869. 1910. Baranya megye Pécs tjv. Együtt Somogy megye . Tolna megye 3—5. rovat együtt 6. Magyarország összesen 7 261 643 302 423 1 23 863 47 844 8 285 506 320 267 3 287 555 364 799 6 220 740 266 598 22 793 801 951 664 413 13 579 129 18 142 200 DK-Dunántúlon az egy választókerületre jutó népességnövekedés 1869-1910 között mintegy 10%-kal az országos átlag alatt maradt, és 23,4%-ot ért el. A régió ennek ellenére — abszolút számokban mérve a növekedési tendenciát — kifejezetten hátrányos helyzetbe jutott. 1869-ben 36 141 főt számlált egy-egy választókerületének a népessége, s ez több mint 3 ezer fővel meghaladta az országos átlagot. 1910-re ugyan az országos átlaghoz képest a különbség alig 700 főre apadt le, de mert a kiinduló alap magasabb volt, amihez járult a népszaporulat, így 1910-re is kedvezőtlenül alakultak a mutatószámok. Azaz a régió választókerületeiben a népességnövekedést nem követte új választókerületek kialakítása, a három megye továbbra sem küldhetett több képviselőt az országgyűlésbe. A népességnövekedés kapcsán a legsúlyosabb helyzet Pécsett állt élő, ahol ezen időszak alatt a választókerületi népesség megduplázódott, megközelítve a 48 ezer főt. A DK-dunántúli választókerületek többsége így az egy választókerületre jutó össznépesség szempontjából kedvezőtlen helyzetben volt. Baranya, Somogy és Tol-
