Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

lelkészek, a községi jegyzők, az iskolai tanítók, és az okleveles kisdedóvók abban a választókerületben, ahol állandó lakásuk volt. A lelkészektől és segédlelkészektől megkövetelték, hogy valamely egyházközségnél hivatalos alkalmazásban álljanak, míg a tanároknál, tanítóknál, kisdedóvóknál és községi jegyzőknél a szavazati jogot a kinevezéshez ill. hivatalukban történő megválasztásukhoz kötötték.

44 A választók számának alakulására, a választók különféle jogcím szerinti megoszlását tükrözi az alábbi táblázat is, jelezve azokat a főbb tendenciákat, melyek 1881-1911 között érvényesültek:

4

' A választók megoszlása Év Választók száma Régi jog FöldRégi jog birtok 1881. 821 241 92 259 538 792 1892. 870 555 55 669 583 693 1895. 895 207 50 073 599 204 1896. 889 714 48 229 587 073 1901. 1 025 245 41 287 665 996 1911. 1 191 726 21 300 733 314 A hatalmi-politikai struktúrának és az ehhez szorosan kötődő pártpolitikai viszonyoknak egyenes következménye volt a politikai közömbösség. A magyar parlamentarizmus kiinduló alapjául az 1848-ban bevezetett vagyoni és értelmiségi cenzus szolgált, amelyet az 1874:33. tc. is megtartott. A törvény visszalépés volt 1848-hoz képest, még ha a köztisztviselők és magánalkalmazottak egy részének meg is adta a választói jogot bizonyos összegű jövedelemadó után, mert a nyilvános szavazás bevezetésével és különösen az adóhátralékok jogfosztó hatásának kimondásával szűkítette a választók körét. Később, miután az 1899:15. tc. megszüntette az adóhátralékosok kizárását a választásókból, a választók száma egy év leforgása alatt 118 ezer fővel nőtt. Mindez azonban nem érintette a szavazati joggal nem rendelkező ipari és mezőgazdasági munkásokat, a segéd nélküli kisiparosokat, a szegényparasztok, zsellérek, szolgák és cselédek széles rétegét, valamint a nőket. Bár a törvény a választói jogosultságot a 20. életév betöltéséhez kötötte, de az apai illetve gyámi felügyelet állók gyakorlatilag 24 éves korukig nem választhattak. Az országban így kb. 8 ezer 20-24 éves választót tartottak nyilván. A törvényben említett 20 éves életkor mellett ugyanis csak a nagykorúsítottak lehettek választók, mert az atyai hatalomról, gyámságról és gondnokságról intézkedő 1877:20. tc. és az 1885:6. tc. szerint az atyai hatalom illetve gyámság alatt levők csak 24. életévük betöltésével váltak választójogosulíakká, teljeskorúságulk elérésekor. Nem választhattak a gazdái hatalom alatt állók sem, mint pl. a pincérek vagy a községi gulyások, még ha valamely más jogcímen (jövedelem, ház stb.) egyébként választójogosultak lehettek volna.

46 Az előzőkhöz járul még, hogy az 1870:42. tc. - a virilizmus életrekeltésével - az államhatalom részéről gyakorlatilag megszüntette a politikai kockázatvállalást, mert a törvényhatósági bizottságok felét eleve a legnagyobb adófizetőkkel töltötték be. A virilizmus rendszere — jóllehet bevezetésekor a polgár politikai pozíciójának megteremtését célozta, ami kitűnt abból is, hogy a virilisek jelentős