Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

részben zsidó származásúak voltak, nem csupán egykori feudális birtokosok nem tette lehetővé, hogy az uralkodó osztályon belül kormányképes ellenzék alakulhasson ki. Ez a nyílt közjogi egyenlőtlenség nem fért össze a polgári államberendezkedés alapelveivel, de a választójog korlátozása már igen/

4

' Mélyreható társadalomtörténeti kutatások szükségesek még azonban, hogy — a hazai virilizmus személyekig történő elemzése kapcsán, valamint kiterjedt statisztikai vizsgálódásokkal - árnyaltabb képet nyerjünk. Az eddig ismert példák, amint azokra Vörös Károly kutatásai felhívták a figyelmet, ugyan azt bizonyítják, hogy a polgári elem egyre meghatározóbb szerepet játszik, de a közigazgatásban mégsem jogosultság szerint Ház1874. 5. tc. szerint föld-, és házbirtok együtt Jövedelem Értelmiség Füstök utáni községi képviselet 22 339 5 649 104 758 53 975 3 469 26 760 5 527 129 679 65 461 3 766 28 763 6 351 139158 67 778 3 880 30 305 6 583 145 653 67 763 4 108 41 900 6 701 193 480 71 821 4 060 49 495 10 850 283 188 89 329 4 250 eléggé tisztázott a polgári elem valóságos súlya. Úgy tűnik — és • es években Lakatos Ernő kutatásai is rámutattak (noha az által mak az újabb kutatások ismeretében pontosításra szorulnak) -, erre már az 1940a használt fogalhogy míg a központi államiapparátus kifejezetten polgári szaktudást igénylő ágazataiban (mint pl. a kereskedelmi vagy pénzügyi tárcáknál) vagy a törvényhatósági jogú városokban a kevéssé szakképzett dzsentri lassan háttérbe szorul, addig a lényeges közigazgatási funkciókat a megyékben továbbra is kezében tartja. Mindez természetesen nem mond ellent annak, hogy a gazdasági hatalommal rendelkező és megtollasodó polgárság a törvényhatóságok területén alakult és működő vállalkozásokban ne játszana jelentős szerepet, még ha a közigazgatási hatalomnak a századvégen sem döntő részese. A cenzus megállapítása kétségkívül igazságtalan volt, és ezt az ellenzék a közelgő 1896-os választás idején igyekezett is kihasználni, ti. hogy a kormány tendenciózusan irányítja a választásokat. Csak példaként álljon itt az egy megyén belüli földadó-minimumok széles skálája. A belügyminiszter 1896. február 14-i körrendeletében foglaltaknak megfelelően Baranya megye alispánja áprilisra felmérte, hogy a megye 357 községe közül egyben (Górica) nem írtak össze választókat, és további 20 községben (Bottyán, Enyenfalu, Gyód, Gyula, Hercegszentmártoin, Keskend, Kisdáirda, Lipovica, Mohács, Óbánya, Ófa'lu, Okorvölgy, Németürög, Siklós, Szabadszentkirály, Szentkút, Szentlászló, Udvar, Újbánya, Újbezdán) nem volt úrbériség, azaz ezeknél a szomszédos községek viszonyait vették figyelembe az adóalap kialakításánál. A megyében a legmagasabb földadóminimumot Nagynyárádon (21,30 Ft-ot), míg a legkevesebbet Bánoson (1,93 Ft-ot) fizették. A megye járásaiban a választójogosultakat terhelő földadó-minimum nagyságát a következő táblázat mutatja be.

48