Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949
Az oktatás zavartalan biztosítására a már kiadott I — II— III. osztályos, horvát nyelvű olvasókönyveken kívül 15 szerb és horvát nyelvű tankönyv kidolgozását kezdték meg. A szerb nyelvű ABC-könyv és II — III. osztályos tankönyvön kívül már nyomdába került a horvát nyelvű IV—VI. osztályos összevont olvasó és tankönyv, a VII—VIII. osztályos olvasókönyv és a VII. osztályos számolás és mérés. A kialakított terv keretében tervezték elkészíttetni a többi VII—VIII. osztályos horvát nyelvű tankönyveket. VII. osztályos tankönyvek: Ember élete, Természettan, Történelem és Földrajz; VIII. osztályos tankönyvek: Ember élete, Számolás és mérés, Vegytan, Történelem és Földrajz. Mostoha helyzetben voltak a kisegítő tanítók, mert a továbbképzésükhöz szükséges horvát-szerb nyelvű tankönyveket nem tudták számukra biztosítani. A pécsi délszláv kisegítő tanítói tanfolyam előadói 1948 nyarán készítették egy anyagot. A minisztérium ennek használatát javasolta. A következő tanévre tervbe vették a tankönyveket pótló sokszorosított jegyzetek, vezérfonalak készítését. Az iskolai könyvtárak kialakítása érdekében intézkedtek egy megfelelő sorozat beszerzésére, mely politikai és tudományos művekből áll. Az általános iskolák részére ezenkívül pedagógiai munkák küldését is tervezték. Tekintettel arra, hogy a szocialista pedagógiai irodalom szép számmal jelent meg magyar nyelven, délszláv nyelveken kevésbé, ezért a szocialista pedagógia megismerése érdekében magyar nyelvű könyveket ígértek. Ezenkívül, átmenetileg magyar nyelvű —,,... a szocializmus és a népi demokrácia követelményének mindenben megfelelő ..." kézikönyvtárat bocsátanak az iskolák rendelkezésére. Rendezték a beíratások időpontját. A miniszter a Magyaro>rszági Délszlávok Demokratikus Szövetsége Végrehajtó Bizottságához írt értesítésében - a lothárdi állami „délszláv nyelvű" népiskola szervezésének felvetésekor — úgy nyilatkozott, hogy a pedagógiai érdekekre tekintettel behatásokat minden tanévben csak december hó 1-ig végezhetnek. Erre az időre a szövetség képviselőjével, Rob Antun országgyűlési képviselővel tárcaközi értekezleten már döntöttek a nemzetiségi nyelvű oktatásról szóló rendelet módosításáról. VII. 1949/50. TANÉV A szervezési munka a minisztériumban és az oktatásigazgatási szerveknél megszűnt. A VKM. Nemzetiségi ügyosztálya 1949. november 12-én a délszláv (szerb, horvát, szlovén) nyelveket tantárgyként oktató magyar tanítási nyelvű iskolák jellemző adatairól csak adatot kért. 39 Az adatokat kihangsúlyozottan a nemzetiségi nyelvnek tantárgykénti oktatásának pontos nyilvántartása végett . . ." igényelték. Kijelentették egyúttal, hogy a teljesen anyanyelven tanító iskolák adataira nincs szükségük. A beszerzett adatokból kitűnik, hogy a korábban anyanyelvi oktatást rendes tantárgyként végző iskoláknak több mint fele nemleges választ adott: Birjáni Állami Általános Fiók Iskola Hásságy-Hidor-Olasz Állami Körzeti Általános Iskola Állami Általános Iskola Kátoly Lothárdi Állami Népiskola Állami Általános Iskola Magyarbó/y Mohács-Sziget Alsókandai Állami Általános Fiókiskola Mohacs-Kü/varosi Állami Általános Iskola
