Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

Állami Általános Fiókiskola Monyoród Állami Általános Iskola Püspökmárok Személy Állami Népiskola Jellemző, az adatközlés során ki nem mondott politikai igényre adott választ a Hásságy-Hidor-Olasz Állami Körzeti Általános Iskola igazgatója: ,, . . . a vezetésem alatt álló ált. iskolában sem a horvát, sem a szerb nyelv, mint kisebbségi nyelv rendes tantárgyként tanítva nem lesz". Az anyanyelvet tantárgyként tanulóik száma az 1946/47. tanévben tapasztaltakénak (IV. számú táblázat) kevesebb mint a felére csökkent. A csökkenés oka azonban nem egyértelmű. Az anyanyelvi oktatást általában azok az iskolák szüntették meg, ahol a tanulólétszám a korábban meghatározott 15 főt nem érte el. Csupán Kátolybam volt jelentős számú nemzetiségi anyanyelvű iskolaköteles. Ugyanakkor Szalántán, Szőkéden, Mohács-Sziget Felsőkandán az előző tanévben végzett szervezési eredmény jelentkezhetett. (V. számú táblázat) A horvát nyelv tantárgyként! oktatásának Az iskola megnevezése az oktatott nyelv oktatásban részesített osztályok Alsószentmártoni Állami Általános Iskola Átai Állami Általános Fiókiskola horvát horvát V-VI II. V-VI II. Németi Állami Általános Iskola horvát Mohács-Sziget Felsőkandai Állami Népiskola horvát Állami Általános Fiókiskola, Pécsudvard horvát Pogányi Állami Általános Fiókiskola horvát Állami Általános Fiókiskola, Szalánta horvát Állami Népiskola, Szőkéd horvát Versendi Állami Általános Iskola horvát l-VIII. V-VI II. V—VIII. 1—VIIIV-VII. IJ—VIII. I—IV. Állami Általános Fiókiskola, Kásád (3202/1949-50) horvát V-VI II. Mindezekből az következik, hogy azokban az iskolákban is csökkent a létszám, ahol a tantárgyként! anyanyelvi oktatás lehetősége továbbra is megmaradt. Az iskolaszervezési munka leállása nem jelentette az oktatás tartalmi oldalának elhanyagolását. A tanév elején, 1949. október 25-én jelent meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1066-N-33/1949. VKM. számú rendelete a nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolák óratervének módosításáról. Az új óratervet 8 állami „délszláv tanítási nyelvű" iskolának küldték meg: 1. Lippó; 2. Magyarbóly; 3. Magyarsarlós; 4. Mohács; 5. Mohács-Élesd; 6. Mohács-Felsőkanda; 7. Nagykozár; 8. Olasz. Ugyanekkor jelent meg a magyar tanítási nyelvű általános és népiskolákra vonatkozó óratervmódosítás is, a miniszter 1066-N-35/1949. VKM. számú rendeletében. Az új óraterv kézhezvételében 18 állami általános iskola volt érdekelve: 1. Alsószentmárton (magyar); 2. Aisószentmárton (román); 3. Áta; 4. Kásád; 5. Kátoly; 6. Kökény; 7. Nagykozár; 8. Mohács-Külváros; 9. Monyoród; 10. Németi; 11.