Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
15. BOLMÁNY Osztatlan magyar tagozatú (I—VIII. o,), és részben osztott szerb tagozatú állami iskola. A szerb tagozat az egységes oktatási rendszerben, kisebbségi tanterv szerint működött, és a szülők a tanítási rendszerrel meg voltak elégedve. Mivel nem álltak rendelkezésre szerb nyelvű tankönyvek, a „tanítást a Jugoszláv Királyságban használatos tankönyvekből eszközölte" a tanító. A falu magyar lakossága szegény, a szerb jómódú. A szerb tagozatban tanítók kitűnően bírták a szerb és a szlovén, sokác, valamint a német nyelvet. A szerb tagozatban tervszerű, egészen kiemelkedő színvonalú tanítást produkál Kontler Gyula tanító. Az igazgató véleménye szerint „munkáját azonban bizalmatlanság kíséri magyar nemzeti szempontból". A tanítási nyelv miatt a szerb lakosság között 1942-től némi elégedetlenség mutatkozott, mert a korábban tisztán szerb tanításról nem szívesen mondtak le a szülők. 28 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 Magyar Német Szerb Sokac 19 1 140 10 összesen: 170 Magyarul beszélt a nem magyar anyanyelvűek közül 20 (13,3%). 16. BORJAD Evangélikus, osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola működött 1938-ban, 19391942 között fejlődött l-VIII. o.-vá. A község német evangélikus lakosságának politikai magatartásában a jobboldali radikális német mozgalom felé sodródást mutattak Balázs Ferenc 1939-1942 között végzett látogatásai. Az 1938/39. tanévben, az akkor még I—VI. osztályban, az egységes oktatási rendszert vezették be, kisebbségi tanterv szerint tanítva, amelybe a német szülők szívesen beleegyeztek. 2 ' J Két magyar anyanyelvű gyermek a szülők kérésére németül tanult. Vértesi Zoltán evangélikus iskolaszéki elnök óriási erőfeszítéseket tett a magyar és német lakosság együttélésének fenntartásáért. 1939 októberében végzett iskolalátogatáskor is békés hangulatról és az oktatási eredmények lassú fejlődéséről számolt be a szakfelügyelő. Látogatását követően a IX. ügyosztályhoz küldött bizalmas jelentésében azonban arra is utalt, hogy „az egységes oktatási rendszer a helyi lakosságot kielégíti ... a tanulók ismerete azonban katasztrofálisan alacsony nívón van, aminek az az oka, hogy két éven át állandó helyettesek voltak ... a tanulók magyar nyelvtudása igen csekély, de német anyanyelvi ismeretük sem kielégítő . . ." Az 1940. évi látogatási jegyzőkönyvben is megállapította, hogy a magyar nyelvtudás nagyon alacsony. Ekkor 30 azonban arra is felhívta a VKM figyelmét, hogy a szülők „. . . még erősebben kívánták a tanításban a német anyanyelv érvényesítését ... a nemzeti ünnepen csak részben jelentek az iskolában meg . . ." 1942. évvégi látogatásakor már azt jelentette, hogy az egységes oktatási rendszert megszüntették az evangélikus iskolában és tanítási nyelve teljesen német. A lakosság teljes anyanyelvi oktatást kívánt. Újra mint jellemző jelenséget említette, hogy több szülő magyar anyanyelvű gyermekeiket nem akarják a község katolikus, magyar tannyelvű iskolájába iratni és a német tannyelvűbe járatják. A hazafias nevelés eredményeire adott válaszában Balázs arra utalt, hogy „a lakosság magatartása szélsőségesen német". 31 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1942 Magyar 2 2 2 2 Német 64 57 57 39 összesen : 66 59 59 41 A németek közül 34 30 25 20 magyarul beszél: (53,1%) (52,6%) (43,8%) (51,2%)
