Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
találtatik benne, mert légköre a német nem- és Horthy névnapjáról kisebb megemlékezést zeti szocializmust leheli . . ." Benne a magyar tartanak, nagy ünnep rendezését Hitler szünyelv gondozására nem kerül sor. „Karácsony letésnapjára időzítették . . ." m 93. BIKÁCS Evangélikus, részben osztott, két tanerős, két gyengén felszereit tantermű iskola. 7939töl egységes tanítási rendszerben kisebbségi tantervvei tanítanak. A tanerők kiválóan beszélik a német nyelvet. A ,, . . . szülők kívánsága szerint . . ." az egységes tanítási rendet a 25 370/1941. VKM. sz. utasítás a tisztán német tannyelv bevezetését rendelte el. 1 ' 1 " Balázs Ferenc 1941-ben, az igazgató-tanítóval egyetértésben, javasolta a szülőknek a teljesen német tannyelvű tagozat felállítását, azonban azok ezt nem kívánták. 1943. évi szakfelügyelői jelentéséből kitűnik, hogy a VKM a lakosság külön kérésére az egységes rendszer fenntartásához hozzájárult azzal a feltétellel, ha a tantervben előírt német tananyag színvonalas elvégzésére még egy tanerőt alkalmaznak. Ennek teljesítésével a lakosság kérelmét kielégítették. A tanfelügyelőség és Balázs újabb javaslata ellenére sem változtattak a tanítási rendszeren. 191 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1943 Német 112 105 100 100 Magyar 4 4 3 7 összesen: 116 109 103 107 Magyarul beszél: 92 (82,1%) 89 (84,7%) 100 (100,0%) 85 (85%) 94. BONYHÁD Részben osztott, evangélikus, négytantermes iskola. Egységes oktatási rendszerben folyt a tanítás 1938 végétől kisebbségi tantervvel. Mind a hat osztályban a vallás, beszéd- és értelemgyakorlat, a nemzeti tárgyak és a gazdasági ismeretek, mivel nem volt külön magyar tagozat, csak magyarul kerültek előadásra. Mind a magyar, mind a német nyelv a párhuzamos oktatás során átlagosnál jobb színvonalat mutat már az 1939. januári szakfelügyelői jelentés szerint. Ugyanez év végi jelentés az iskola igazgatójának tanítási módszerét országosan is kiemelkedőnek tartotta. Az egységes rendszerrel mind a magyar, mind a német szülők meg voltak elégedve. 192 1941 februárjában keletkezett tanfelügyelői vizsgálati jegyzőkönyv is mind a német, mind a magyar anyanyelvű tanulók jó tudásszintjét emelte ki. 1941. február 26-i tanfelügyelői jelentésben halvány utalás található, amelyből következtetni lehet arra, hogy a bonyhádi német lakosság között sokan a tisztán német nyelven folyó oktatást is szívesen látnák. 1942 áprilisában egy újabb látogatást követően azonban Balázs az ellenkezőjéről győződött meg. A ikialakult sajátságos helyzetről a VKM-be külön jelentést írt. A VDU kerületi vezetősége a minisztériumba panaszt tett: „...annak ellenére folyik egységes rendszerű tanítás az evangélikus iskolában, hogy a nm. miniszter már elrendelte a két német tagozatban a tisztán német oktatást, ami a legjobban szolgálja a népi németség érdekeit ..." — írta Müller Henrik, a VDU képviselője. 193 A tantestület és az iskolavezetés nem hajtotta végre a VKM. leirata alapján sürgetett 700/1941. ME. sz. rendeletet az alábbi indokokkal: „... mind a magyar, mind a német lakosság kifejezett kívánsága — írták —, hogy az egységes rendszer maradjon fenn, mert a kereskedelmi és ipari együttélés jelenlegi és jövőbeli kialakulásában mindegyiknek mindkét nyelvre szüksége van . . ." Balázs Ferenc külön jelentésében idézve a tantestület nyilatkozatát, a következőket jelentette: ,, . , . a német nyelvű szülők követelik, hogy gyermekeik teljes mértékben tudjanak magyarul, viszont a magyarok mind óhajtják, hogy gyermekeik már az iskolában tanuljanak meg németül beszélni, írni, olvasni. Annál inkább, mivel helyben gimnázium és leánypolgári működik, melyet a tanulókból sokan folytatólag látogatnak. A jelzett cél szerintük csak a kétféle nyelvű gyermekek együttoktatásával érhető el és az ő meglátásuk szerint csak ez tudja megnyugtatni a lakosságot . . ." m
