Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

Balázs célzott arra is, hogy a VDU agitációjának hatására a német szülők töredék része óhajtja a teljes német nyelvű tanítást. „A tényleges többség hallani sem akar róla". A nehézséget az okozta, hogy a 700/1941. ME, sz. rendelet végrehajtásába a bonyhádi evangélikus német lakosság döntő többsége nem akart belenyugodni, és az egységes rendszer itt kitűnően bevált gyakorlata mellett kívánt maradni. A minisztériumban Balázs javaslatára bízták a bonyhádi evangélikus iskola ügyének eldöntését. Ö nem is késlekedett, és az iskolatanács, valamint az érdekelt szülőkkel tartott megbeszélés után a következő javaslatot tette: ,, . . . amiért magyar anyanyelvű tanuló más tanítási nyelvű népiskolába nem járhat, a vegyes tanítási rendszer ebben a formában (ti. a bonyhádi - Sz. L.) nem tartható fenn a 700 1941. sz. rendelet után, a törvényes formát leginkább fedné, ha az iskola általánosságban magyar tannyelvűvé alakulna át, azon kötelezettséggel, hogy minden német anyanyelvű és az önként jelentkező magyar anyanyelvű tanuló számára, a beszéd és értelem gyakorlat, írás-olvasás, a nyelv! ismeretek, fogalmazás, német nyelvű tanítását, a nem magyar nyelvű községekben működő, magyar tanítási nyelvű iskolák számára elrendelt mértékben tanítaná. Ez biztosítaná a kétnyelvű tanulóknak a szülők óhaja szerinti együttes oktatását. Megfelelne mindkét csoport érdekének és végeredményben nem változtatna lényegében a jelenlegi tanítási rendszeren, amely a német nyelvet most is a fent megjelölt keretekben, mégis mindkét nyelvű lakosság általános megelégedésére szolgálja."

195 1943 januárjából előkerült irat alapján ma már világosan látható az iskola körül kialakult vita lényege. A VDU körzetvezetősége ostromolta a minisztériumot a bonyhádi evangélikus iskola ügyében. 1941 augusztusában, alig egy hónappal a 700/1941. sz. rendelet megjelenése után, már követelték a német tagozat felállítását, hangsúlyozva, hogy háromszor több német anyanyelvű gyermeket iskoláztatnak be évente, mint magyart. A Volksbund beadványok statisztikai anyaga a valóságnak megfelelt, de egyáltalában nem vette figyelembe a bonyhádi evangélikus szülők valóságos és minden befolyástól mentes meggyőződését. Az iskolai tanács és Balázs Ferenc a minisztérium képviseletében minden körülményt valóban demokratikus módon biztosítottak a tagozat, illetve az iskolarendszer eldöntésének szabad választásáért. A bonyhádi evangélikus svábok hajthatatlanok maradtak, és végül is 1942-re titkos szavazással a 700/1941. ME. sz. r. szellemében, a 25 370/1941. VKM. sz. rendelet alapján azzal a lehetőséggel éltek, amelyet az biztosított, az egységes rendszerű oktatás „továbbéléséhez".

190 Újabb kormányintézkedésig a vegyes tanítási rendszer továbbra is fennmaradhatott. 1944 elején a VDU azonban kierőszakolta a minisztériumtól, hogy a 25 360/1941. sz. VKM. rendelet értelmében a magyar anyanyelvű tanulókat „kiűzték" a német tagozatú iskolából és a bonyhádi római katolikus iskolába kerültek. A tanügyi hatóságok meghátrálásában közrejátszott az is, hogy az iskolai tanítást be kellett volna szüntetni a bevonult tanítók hiányában. A frontról négy hónapra hazatért Hajas Béla tanította a gyermekeket 1944 októberig. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1939 1941 1942 Német 189 178 174 154 Magyar 51 47 55 49 összesen: 240 225 229 203 Magyarul beszél: 160 (84,6%) 138 (77,5%) 150 (86,2%) 130 (84,4%) Valamennyi tanító kiválóan képzett, mind igazgató, Schrancz Ottó, Knábel Vilmos kia német, mind a magyar irodalmi és táj- váló képesítésű tanítók, nyelvet magas szinten ismeri. Bajor János 95. BONYHÁD R.K. FIÚISKOLA A VKM. és az egyházi főhatóság még 1936ban elrendelte a magyar és az osztatlan egységes rendszer bevezetését. Balázs Ferenc 1939. januári első látogatásakor meglepetéssel állapíthatta meg, hogy nem hajtották végre a rendelkezést. ,, . . . Az iskolaszéki elnök (Bauer József r. kat, plébános, a .Hűséggel a Hazáért' mozgalom országos és helyi vezetője. - Sz. L.) - írta Balázs Ferenc — azt állítja, hogy a lakosság az elrendelt