Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

48. KOZÁRMISLENY 1938 novemberben az osztatlan tagozatú, egy tanerős, községi jellegű iskolát a VKM: egy magyar tanítási nyelvű és egy egységes tanítási rendszerű, kisebbségi tantervű tago­zatra szervezte át. Balázs 1938-1943 között négyszer ellenőrizte az iskolát. A vegyes ta­nítási nyelvű, ún. egységes rendszerű okta­tásról minden alkalommal megállapíthatta, hogy szinte teljesen eredménytelenül műkö­dött. A korábbi évtizedekben ugyanis magyar nyelvű oktatás folyt az iskolában. A tanulók német tudása rendkívül gyenge volt, mind a szülőkkel, mind játék közben egymással csak magyarul beszéltek. 118 A tanerő német nyelvtudása is nagyon gyenge. A német anyanyelvű tanulók okta­tása az egységes rendszerű tagozatban „ . . . a II. osztálytól felfelé az ABC-s könyv­ből való német írásra, olvasásra, és egy kis ének tanítására szorítkozik , . ." Mivel a szü­lők nagy része is a magyar nyelvet beszélte jobban, kevés kivétellel a magyar nyelvű ta­nítást kívánták volna fenntartani. Ezért a 11.000/1935. ME. sz. r. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat javasolta alkalmazni. Bár az adott tanerőkkel ez sem volt keresztül vihető. Ezért elhelyezésüket javasolta. Balázs utalt arra, hogy a nemzetiségi érdekeket csak úgy le­hetséges szolgálni, ha a tanerők megfelelő szinten bírják tanítani a kisebbségi nyelvet. ,,A német Volksbund szervezetek általános nyomását vissza kellene utasítani ott, ahol még nincsenek meg az egységes rendszerre, vagy a teljes anyanyelvi oktatásra a feltéte­lek. Ugyanis a rendelet bevezetése óta mind a magyar, mind a német tagozatban zavarok keletkeztek. A kormányzatnak sürgősen meg kellene oldani itt a németül tudó tanerő be­állítását, mert különben az egységes tanítási rendszer papíron marad". 9 " A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1942 Magyar 52 47 46 52 Német 24 25 24 24 összesen : 76 82 70 76 Magyarul beszél; 24 (100,0%) 25 (100,0%) 24 (100,0%) 24 (100,0%) 49. LAPÁNCSA R.k., egy tanerős, magyar tannyelvű isko­la működött. 1939 májustól VKM. rendelete alapján váltakozó tanítási rendben, állami kisegítő helyettes tanító beállításával, ma­gyar és egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel német tagozat kezdte meg műkö­ködését. A tanerők igen jól beszélték és ta­nították a tárgyakat német nyelven. A ma­gyar tagozat tanulói a beremendi iskolaszék­hez tartozó Idamajor cselédeinek gyermekei. A községben csak német anyanyelvű gyer­mekek éltek, ennek ellenére a szülők 1939­ben még a magyar nyelvű oktatást kérték a vegyes tannyelvű tanítással szemben. 100 Az 1940. évi ellenőrzés a német tagozat­ban az átlagosnál valamivel jobb tanítási eredményről számolt be. Balázs reális lehe­tőségét látta ekkor a teljesen német tan­nyelvű oktatás bevezetésének. Javaslata sze­rint, az általánostól eltérően, azután 1941­ben sor került erre. A 700/1941. ME. sz. r. alapján ,,a teljes német nyelvű tanításra át­térést a Volksbund agitációja nem előzte meg, a lakosság politikailag teljesen indife­rens". 101 Új tanítót alkalmaztak (József Maul), aki a nyelvet tökéletesen bírta. Az 1943 novemberben végzett utolsó is­kolalátogatáskor utalt arra, hogy a község­ben élt négy magyar anyanyelvű tanulót is a pécsi szórvány internátusba helyezték, a tisztán német nyelvű tanítás színvonala na­gyon gyorsan fejlődött. Az idamajorból ko­rábban bejárt magyar tanulókat a bere­mendi magyar tagozatba utasította át a mi­nisztérium. 102 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1933 1939 1940 1941 1942 1943 Magyar 31* 40* 3 2 — — Német 44 38 38 45 53 66 összesen : 75 78 41 47 53 66 Magyarul 28 (42,4%) beszél : 44 (100,0%) 30 (78,9%) 33 (86,8%) 45 (100,0%) 35 (66,0%) 28 (42,4%) * Idamajori magyar cselédek gyermekei

Next

/
Oldalképek
Tartalom