Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
48. KOZÁRMISLENY 1938 novemberben az osztatlan tagozatú, egy tanerős, községi jellegű iskolát a VKM: egy magyar tanítási nyelvű és egy egységes tanítási rendszerű, kisebbségi tantervű tagozatra szervezte át. Balázs 1938-1943 között négyszer ellenőrizte az iskolát. A vegyes tanítási nyelvű, ún. egységes rendszerű oktatásról minden alkalommal megállapíthatta, hogy szinte teljesen eredménytelenül működött. A korábbi évtizedekben ugyanis magyar nyelvű oktatás folyt az iskolában. A tanulók német tudása rendkívül gyenge volt, mind a szülőkkel, mind játék közben egymással csak magyarul beszéltek. 118 A tanerő német nyelvtudása is nagyon gyenge. A német anyanyelvű tanulók oktatása az egységes rendszerű tagozatban „ . . . a II. osztálytól felfelé az ABC-s könyvből való német írásra, olvasásra, és egy kis ének tanítására szorítkozik , . ." Mivel a szülők nagy része is a magyar nyelvet beszélte jobban, kevés kivétellel a magyar nyelvű tanítást kívánták volna fenntartani. Ezért a 11.000/1935. ME. sz. r. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat javasolta alkalmazni. Bár az adott tanerőkkel ez sem volt keresztül vihető. Ezért elhelyezésüket javasolta. Balázs utalt arra, hogy a nemzetiségi érdekeket csak úgy lehetséges szolgálni, ha a tanerők megfelelő szinten bírják tanítani a kisebbségi nyelvet. ,,A német Volksbund szervezetek általános nyomását vissza kellene utasítani ott, ahol még nincsenek meg az egységes rendszerre, vagy a teljes anyanyelvi oktatásra a feltételek. Ugyanis a rendelet bevezetése óta mind a magyar, mind a német tagozatban zavarok keletkeztek. A kormányzatnak sürgősen meg kellene oldani itt a németül tudó tanerő beállítását, mert különben az egységes tanítási rendszer papíron marad". 9 " A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1942 Magyar 52 47 46 52 Német 24 25 24 24 összesen : 76 82 70 76 Magyarul beszél; 24 (100,0%) 25 (100,0%) 24 (100,0%) 24 (100,0%) 49. LAPÁNCSA R.k., egy tanerős, magyar tannyelvű iskola működött. 1939 májustól VKM. rendelete alapján váltakozó tanítási rendben, állami kisegítő helyettes tanító beállításával, magyar és egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel német tagozat kezdte meg műköködését. A tanerők igen jól beszélték és tanították a tárgyakat német nyelven. A magyar tagozat tanulói a beremendi iskolaszékhez tartozó Idamajor cselédeinek gyermekei. A községben csak német anyanyelvű gyermekek éltek, ennek ellenére a szülők 1939ben még a magyar nyelvű oktatást kérték a vegyes tannyelvű tanítással szemben. 100 Az 1940. évi ellenőrzés a német tagozatban az átlagosnál valamivel jobb tanítási eredményről számolt be. Balázs reális lehetőségét látta ekkor a teljesen német tannyelvű oktatás bevezetésének. Javaslata szerint, az általánostól eltérően, azután 1941ben sor került erre. A 700/1941. ME. sz. r. alapján ,,a teljes német nyelvű tanításra áttérést a Volksbund agitációja nem előzte meg, a lakosság politikailag teljesen indiferens". 101 Új tanítót alkalmaztak (József Maul), aki a nyelvet tökéletesen bírta. Az 1943 novemberben végzett utolsó iskolalátogatáskor utalt arra, hogy a községben élt négy magyar anyanyelvű tanulót is a pécsi szórvány internátusba helyezték, a tisztán német nyelvű tanítás színvonala nagyon gyorsan fejlődött. Az idamajorból korábban bejárt magyar tanulókat a beremendi magyar tagozatba utasította át a minisztérium. 102 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1933 1939 1940 1941 1942 1943 Magyar 31* 40* 3 2 — — Német 44 38 38 45 53 66 összesen : 75 78 41 47 53 66 Magyarul 28 (42,4%) beszél : 44 (100,0%) 30 (78,9%) 33 (86,8%) 45 (100,0%) 35 (66,0%) 28 (42,4%) * Idamajori magyar cselédek gyermekei
