Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
Az 1943. évi felmérés szerint állami iskolája volt, amelyben egy osztatlan magyar tagozat működött magyar, szerb, horvát tanulókkal. Továbbá egy részben osztott német tannyelvű tagozat is alakult kétszáz feletti német anyanyelvű tanulóval. (1941-ben, a község Magyarországhoz csatolása után szervezték meg e tagozatokat.) A német tagozaton öt tanerő tökéletesen bírta az anyanyelvet. A magyar tagozatban azonban sem horvátul, sem szerbül nem tudott a tanító. A kisebbségi nyelvek ismeretének hiányában itt az oktatás rendkívül gyenge nívójú, szinte nem is értékelhető. A német tagozat osztályaiban átlagosnál jobb színvonalú az oktatás, sőt a német tannyelvű tagozatban a magyar mint tantárgy is eredményesen fejlődött. A kisebbségi lakosság (szerb és horvát) jogosan elégedetlen. A német lakosság között a jobboldali szervezkedés (VDU) jelei mind erőteljesebben jelentkeztek. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása V Nemzetiség 1943 Magyar 9 Német 238 Horvát 7 Szerb 16 összesen : 270 Magyarul beszél: 1944. januárjában a VKM. azon kérdésére, hogy milyen megoldásokat javasol a laskafalui feszültségek megoldására, Balázs arra utalt, hogy ,, . . . a németség minden kérése és követelése teljesítésbe ment, a szerbek és horvátok legalább egy állami segédtanítót érdemelnének, mert teljes elhagyatott8 (3,0%) ságban vannak. A magyar gyermekek egy részét internátusba mentette a tanügyigazgatás, a másik része szülőkhöz került a szomszéd falvakba . . . szerb és horvát gyermekeknek ugyanúgy kell érezni az állam gondoskodását, mert e hazának lettek fiai . . ." 103 51. LIGET R.k., osztatlan, egy tanerős, egy tantermes iskola enyhe német nemzetiségi többséggel. A tanítás nyelve magyar, a kisebbség számára a VKM. 760/1936. sz. r. 3. paragrafusa alapján folyt „anyanyelvi szolgálat". A német anyanyelvieknek beírt tanulók „konkrét nyelvtudása", hasonlóképpen a tanítóéhoz gyenge. 104 1940 novemberében tett látogatásról készült jelentés nem tartalmaz új adatokat az oktatásról, csupán a német tanulók anyanyelvi tudására találunk egy utalást, amely szerint ,, . . . anyanyelvi szolgálatuk erősödőben van . . ." 10j A mindennapi tankötelese k nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 Magyar Német 35 37 29 38 öss 72 67 Magyarul beszel: 34 (91,8%) 30 (78,9%) 52. LIPPÓ R.k. jellegű, 1938-1941 között részben osztott, két tantermes, két tanerős, egységes tanítási rendszerben, kisebbségi tantervvel tanító elemi iskola. A nyolc magyar anyanyelvű tanuló részben németül kénytelen tanulni, 1941-ben már nincs gondoskodás róluk. 11 " 1 A tanítók jól, a hittant tanító lelkészek tökéletesen tudtak németül.
