Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949
A beíratásról készített jegyzőkönyv egy példányát megküldeni rendelte a nemzetiségeknek a kormányhatóságok által elismert szervezetének is. (3. §) A szükséges beiratkozási létszám teljesülése esetén az új szabályozás alapján is elrendelte az iskola megnyitását. A tanítás megkezdését nem kötötte a személyi és dologi feltételek meglétéhez, hanem előírta, hogy az iskola megnyitásának személyi és dologi feltételeit biztosítani kell és a tanítást azonnal meg kel'l kezdeni. (4. §) Az állam tanulóotthon létesítésének lehetőségét teremtette meg szükség esetére a körzeti nemzetiségi tanítási nyelvű népiskola (általános iskola) mellett. (5. §) Szabályozta az évközi iskolaválasztás lehetőségét. Más tanítási nyelvű iskolába való átlépést az oktatás megkezdése után csak egy ízben, legkésőbb az első félév végéig engedélyezett. (6. §) II. 1944/45. TANÉV A front közelsége, majd átvonulása miatt az alig megkezdett iskolaévben a tanítás megszakadt. Újrakezdésre általában 1945. januárjában került sor. A német nemzetiség anyanyelvi oktatására a háború előtt kialakított iskolahálózat összeomlott. A megváltozott hatalmi és politikai helyzetben a német anyanyelvi oktatást — az 1945. október 30-ig hatályban levő korábbi jogszabályi rendelkezések ellenére — nem állították Vissza. Újabb kibontakozása e korszakbon nem történt meg. A délszláv nemzetiségűekhez tartozók anyanyelvi oktatása változatlan maradt. Baranyában a felszabadulás előtt szerb nyelven oktattak a lippói és mohácsi gör. kel. iskolákban. A horvát (sokac) nyelvet kisegítő nyelvként használták az átai r.k., belvárdgyulai r.k., kökényi r.k., magyarsaríósi r.k., Mohács-külvárosi r.k., monyoródi r.k., nagykozári állami, németi r.k., pécsudvardi r.k., szalántai r.k., személyi r.k., szőkédi r.k., versendi r.k. népiskolákban. J1 Somogyban az ott élő horvátoknak anyanyelvi iskolájuk nem volt. Tolnában csak Medinán élt szerb nemzetiségű lakosság. Anyanyelvi oktatásukról a gör. kel. egyház gondoskodott. • III. 1945/46. TANÉV 1. A tankerületi főigazgató ideiglenes jellegű intézkedése a délszláv nemzetiségek anyanyelvi oktatásának megszervezésére A nemzetiségi oktatás újraindításáról szóló kormányrendelet ismeretében, a miniszter végrehajtási rendeletének kiadása és a gyakorlati munka központi (minisztériumi) szervezésének megkezdése előtt a főigazgató kezdeményező lépéseket tett. Az 1946. január 8-án kelt levelében 12 már orról tájékoztatta a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a baranyai népoktatási kerületben több olyan iskola ís van, ahol a jelentős számú sz'láv (bunyevác, sokac) nemzetiségű tanköteles oktatása ezideig nem anyanyelven történt. A megyében éltek szerb nemzetiségiek is, ezek anyanyelvi oktatását, tekintve, hogy nem is szólt róluk, a főigazgató megoldottnak tekinthette. Felszólította egyidejűleg a tanfelügyelőket, hogy az egy megyére szóló illetékességi területeken a nemzetiségi oktatásról szóló 10.030/1945. M. E. számú rendelet 36. B. Helytörténetírás 1982. 561
