Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

zetiségi nyelvre megállapított órák alatt magyarul, a magyar nyelvre megállapított órák alatt nemzetiségi nyelven oktatnak. Amennyiben az iskolába járó tanulók szüleinek kisebb része kívánja a nemzetiségi nyelv tanítását, úgy azt a magyar tanítási nyelvű iskolákban érvényben levő általános óraterven felül, az általános iskola felső tagozatában a szabadfoglalkozás keretében tanítják. (14. § (1) bek.) A végrehajtási rendeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter - dr. Ortutay Gyula - részben kiegészítette és módosította. A 2100/1948. (III. 13.) VKM számú rendelet

10 a nemzetiségi anyanyelvi oktatás lehetőségét bővítette és a beiratási eljárást finomította. Kiegészítette a beiratás elrendelésének adminisztratív feltételeit. Ott, ahol a népesedési adatok szerint nincs ugyan 15 egy nemzetiséghez tartozó gyermek, azonban az érdekelt nemzetiségnek a kormányhatóság által elismert szervezete, vagy legalább 10 tanköteles gyermek szülője ezt írásban kéri, a miniszter bizottságot küld ki amnak megállapítására, hogy van-e a községben (városban) 15 egy nemzetiséghez tartozó tanköteles gyermek, illetőleg a beiratást el kell-e rendelni. A háromtagú bizottság elnökét a miniszter, egy-egy tagját pedig a miniszterelnök és az érdekelt nemzetiségnek a kormányhatóság által elismert szervezete küldi ki. Amennyiben az utóbbinak ilyen szervezete nincs, úgy a bizottság harmadik tagját a nemzetiséghez tartozó helyi tanköteles gyermekek szülői jelölik. <1. § (1) bök.) Kiegészítette a beiratás idejére vonatkozó rendelkezést. Az előző bekezdésben írt kérelmet ugyanis az iskolaév kezdete előtt, legkésőbb azonban december hó 1. napjáig lehetet előterjeszteni. A bizottság jelentése alapján a beiratást a miniszter rendeli el. Ilyen esetben e rendelet előírásától eltérő időpontban is megtartható. (1. § (2) bek.) Újraszabályozta a beiratási eljárást. A beiratást ezután is bizottság előtt végzik, de annak összetétele a kiküldő szerv megváltozása miatt némileg módosult. A bizottság elnöke a tanfelügyelő vagy kiküldötte. Tagjai: a községi elöljáróság (polgármester) és az érdekelt iskolafenntartó kiküldötte, továbbá a nemzetiséghez tartozó két küldött. Ezek egyikét a szülők választják, a másikat a nemzetiségeknek a kormányhatóságok által elismert vezetője. Ha ilyen nincs, mindkettőt a szülők választják. (2. § (1) bek.) A befolyásolás kizárása érdekében pontosította annak körülményeit és a bizottságot bővebb jogkörrel ruházta fel. Ismételten kimondta, hogy különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a szülők szabad elhatározását senki, semmilyen módon vagy eszközzel ne gátolhassa vagy befolyásolhassa. Ha a bizottság elnöke vagy tagjai befolyásolást, akadályozást tapasztalnak, akkor az elnök köteles azt megszüntetni, amennyiben ez nem áll módjában, köteles az illetékes hatóság intézkedését kérni. Az elnök bármely tag kívánságára köteles továbbá a befolyásoló, vagy akadályozó személy ellen a tények és bizonyítékok közlése mellett haladéktalanul feljelentést (panaszt) tenni az illetékes hatóságnál, amely a szükséghez képest intézkedik a bűnvádi, illetve fegyelmi (félügyeleti) eljárás megindítására. A be íratásról készült jegyzőkönyvben ugyanakkor pontosan feltüntetni rendelték a befolyásolásra, akadályoztatásra utaló tényeket és az ilyen jegyzőkönyvet a minisztérium felkérte. (2. § (2) bek.) A beiratás érvénytelenítését is kérhette a. nemzetiségnek a kormányhatóság által elismert szervezete, vagy 10 tanköteles szülője, ha a beiratás során bármelyik lényeges eljárási szabályt megsértették, vagy az érdekelteket szabad akaratuk nyilvánításában akadályozták. Az érvénytelenítést a beiratást követő 15 napon belül kérhették. <2. § (3) bek.) Ha a miniszter az érvénytelenítésre vonatkozó kérelemnek a szabálytalanság miatt helyt ad, akkor új beiratást rendel el. (2. § (4) bek.)