Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

A végrehajtás módjának meghatározására kiadott 1200/1946. (II. 20.) VKM számú rendeletében a miniszter (Keresztury Dezső) ismételten deklarálta, most már nem politikai, hanem pedagógiai megközelítésben, hogy a nemzetiséghez tartozó tanköteles gyermekek számára kötelező biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. (1. § (1) bek.) A felállítandó nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolák körét (népiskolával kapcsolatos általános iskolákat) a nemzetiségi hovatartozást feltüntető népesedési adatok alapján határozta meg. (1. § (2) bek.) Megszabta a megvalósítás feltételeit: Minden községiben (városban), ahol a népesedési statisztika, vagy osztálybeosztási nyomtatvány adatai szerint legalább 15 azonos nemzetiséghez tartozó tanköteles gyermek van, a tanfelügyelő beiratást rendel el a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolába. A beíratás helyét és idejét a községi elöljáróság (polgármester) az érdekelt nemzetiség nyelvén is köteles kihirdetni. Kihirdetési kötelezettsége volt az ugyanabban a községben (városban) működő iskolák igazgatóinak is. <1. § (3) bek.) A behatásokat az 1945/46. tanévre a rendelet hatályba lépését követően haladéktalanul, egyébként pedig a tanévi rendes behatáskor tartják (2. § (1) bek.). A behatásokat ellenőrző bizottság előtt végezhették. A bizottság elnöke a tanfelügyelő vagy kiküldöttje. Tagjai a községi elöljáróság (polgármester), továbbá az iskolafenntartó kiküldöttje és az érdekelt nemzetiségiekhez tartozó két kiküldött a szülők jelölése alapján. (3. § (1) bek.) A beiratáskor különös figyelmet fordítottak arra, hogy a szülők szabad elhatározását senki, semmilyen módon vagy eszközzel ne gátolhassa, vagy befolyásolhassa. Ha a bizottság elnöke beiratáskor befolyást taipasztal, azt köteles megszüntetni. <3. § (2) bek.) A beiratás menetéről jegyzőkönyvet készítettek. (4. §) Ha a beiratáskor a nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolába együttesen - általános iskolába pedig osztályonként - legalább 15 tanuló iratkozott be, a tanfelügyelő köteles elrendelni az iskola megnyitását. A nemzetiségi tanítási nyelvű oktatást lehetőleg a már működő iskolák keretében biztosítják. Egyéb lehetőség hiányában új iskolát szerveznék. Amennyiben az iskola megnyitásának személyi és dologi feltételei biztosítottak, a tanítást tartoznak azonnal megkezdeni. (6. §) Amennyiben a beiratkozottak száma a 15 főt nem érte el, akkor a szomszédos községek közül az egyikben közös, úgynevezett körzeti nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolát (általános iskolát) hoznak létre. Ha így sem volt az oktatás megoldható, akkor a szülők a tanulók létszámától függetlenül, saját költségükön nyilvános jogú társulati népiskolát létesíthettek. (7. § (1-3) bek.)

s Közzétették a nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolák óratervét. Az állami, községi, társulati, egyesületi és magán nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák tantervét az iskola fenntartójának vagy a magyarországi nemzetiségeik jóváhagyott alapszabályokkal működő kulturális egyesületeinek meghallgatása után, a vallás- és közv oktatásügyi miniszter, - illetőleg vele egyetértésben az illetékes szakminiszter állapíthatta meg." Tankönyvet, az erre vonatkozó szabályok betartásával az iskola fenntartó is kiadhatott. <11. § (1-3) bek.) Magyar tanítási nyelvű népiskoláikban és az általános iskolák alsó tagozatában (l — IV. osztályban) együttesen, az általános iskola felső tagozatában (V-VIII. osztály) pedig osztályonként ugyanazon nemzetiséghez tartozó legalább 15 tanuló szülőjének írásbeli, vagy a beiratáskor kinyilvánított szóbeli kérésére a nemzetiségi nyelvet a kívánságot kinyilvánító szülők gyermekei számára rendes tantárgyként tanítják. Amennyiben a nemzetiségi nyelv tanítását az iskolába (osztályba) járó tanulók többsége kívánja, az óraterv szerint oktatják akként, hogy a nem-