Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

nemzetiségeikhez tartozó horvátok (sokacok, bosnyákok), szerbek nemzetiségi mozgalma. Tevékenységét a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja, majd a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége fogta össze.

2 Munkánkban az oktatást és a nemzetiségpolitikát gyakorlati megvalósulásán keresztül, a Baranya, Somogy és Tolna megyék tanfelügyelőinek, a pécsi tankerületi főigazgatónak, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak és a miniszternek tevékenységén keresztül mutatjuk be. Betekintést adunk az érintett iskolafenntartók, tanítók, szülők magatartásáról, megnyilatkozásairól. Kutatásunkhoz elsősorban a tankerületi főigazgató iratait használtuk fel, melyek a kérdés teljes áttekintésére lehetőséget adnak. A szakirodalom a kérdéssel analitikusan alig foglalkozott.'' Megállapításaink megfogalmazásakor csak a minisztérium hivatalos lapjára támaszkod battu nik.

4 I. JOGSZABÁLYOKBAN KÖZZÉTETT RENDELKEZÉSEK A nemzetiségi oktatás szabályozására már 1945-ben sor került. A 10.030/1945. M. E. számú rendelet az anyanyelvi oktatás bevezetését a szülők kezdeményezésétől (kérelmétől) tette függővé. Bevezetése a szülők szavazásának eredményéhez kötődött. A szülők határozták meg az oktatás formáját, az anyanyelven történő oktatást, illetve az anyanyelvnek tantárgykénti tanítását. A nemzetiségi népiskola megnyitását kötelesek voltak engedélyezni, ha legalább 20 egy nemzetiséghez tartozó tanuló jelentkezett. (1. §) A nemzetiségi tanítási nyelvű iskolákban a magyar nyelvet annyi heti órában tanították, ahány órában a nemzetiségi nyelvet oktatják a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolákban. (3. §) A nemzetiségi iskolák ugyanolyan feltételek mellett részesültek államsegélyben, mint a hasonló jellegű ós fajú magyar tanítási nyelvű nem áillami iskolák. (4. §) Tantervük megállapítása az iskolafenntartók vagy a nemzetiségek jóváhagyott alapszabállyal működő kulturális egyesületeinek meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozott. Tankönyvet az iskolafenntartó is kiadhatott, a kiadásra egyébként vonatkozó szabályok betartásával. A tanárokra és tanítókra az általános szabályok vonatkoztak. (5. §) A 11.000/1935. M. E. számú rendelet és a 760/1936. VKM számú rendelet; a 700/1941. M. E. számú rendelet és a 25.370 1941. VKM számú rendelet egyidejűleg hatályukat vesztették. (7. §) Az egységes rendszerű és a teljesen anyanyelven történő oktatás, (ami a magyar nyelv tantárgyként történő oktatását sem tette lehetővé) jogi lehetősége tehát 1945. október 30-án megszűnt. A titkos szavazás elrendelésének és megvalósításának eljárási szabályait, működési feltételeit, óratervét a 68.800 1945. VKM számú rendelet szabályozta.

0 Az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választásokat követően már 1946. január 15-én új rendelkezéseket hoztak. A 330/1946. (I. 15.) M. E. számú rendelet' a kormányzat kötelességeként írja elő a nemzetiségi oktatás lehetőségének a megteremtését. A kormány rendelkezése alapján a nemzetiséghez bartozó tanulókat anyanyelven folyó oktatásiban kell részesíteni. Az anyanyelvi oktatást állami iskolák létesítésével és fenntartásával, illetőleg államsegély nyújtásával köteles biztosítani. (1. §) Hatályba lépése kihirdetésekor, 1946. január 15-én történt, végrehajtásáról a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter volt köteles gondoskodni.