Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

NEMZETISÉGI OKTATÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON 1945-1949 FÜZES MIKLÓS BEVEZETÉS A felszabadulás ténye hazánk társadalmi berendezkedésében népi demokratikus kibontakozást tett lehetővé. A folyamatot - a feudálkapltalista, nemegyszer fasiszta elemekből kiindulva, a polgári demokratikus jegyeken át a népi demoikratikus jefleg kialakulásáig - figyelemmel kísérhetjük a korszak általános ismérveit is hordozó oktatás- és nemzetiségpolitiikáján. Vizsgált témánkban ugyanakkor az oktatáspolitika és a nemzetiségpollitilka összefüggésével találkozunk. A nemzetiségi oktatáspolitika jól jellemzi a nemzetiségi politikát, a nemzetiségekhez való viszonyt. Kibontakozásán keresztül — a nemzetiségi iskolahálózat bővítése egyúttal az állami fenntartású iskolahálózat bővítésének első láncszemei — figyelemmel kísérhetjük az új közoktatási rendszer kialakulását. Tanúi lehetünk a burzsoá iskolapolitika „politikamentessége" igazi tartalmának, meggyőződhetünk arról, hogy az isikola milyen szorosan kapcsolódik az uralkodó osztály politikájához. A korszalkban a hatalmi kérdés árnyaltan jelentkezett. A kultúrpolitika változását jelentette a hatalom birtoklásában bekövetkezett változás. A nemzetiségi kérdést, vele együtt természetesen a nemzetiségi oktatást erőteljesen befolyásolta a békeszerződésre történő készülődés. Az ekkor kiadott rendeletek igyekeztek a nemzetiségi sérelmeket orvosolni, demokratikus megoldásokat találni. A nemzetiségi oktatásban a fentiek alapján háromféle elv érvényesült. Az első a szülők kezdeményezési jogát ismerte el, melyet titkos választás követett. A második kötelezővé tette a nemzetiségi oktatást, melynek alapját statisztikai adatok képezték. A harmadik alapján a nemzetiségi oktatást a szülők (nemzetiségi szövetségek) kérésére vezették be. Osztályjellegén kívül látnunk kell az oktatás általános emberi jegyeit. Témánkban azt, hogy mennyire képes és alkalmas a nemzetiségi iskola a nemzetiségi kultúra ápolására és továbbélésének biztosítására, hogyan segíti elő az egyéniség kibontakozását és a társadalmunkba történő beilleszkedést.

1 Ennek érdekében meg kell találnunk az osztályérdek és a nemzetiségi érdek összhangját úgy, hogy ezek ne gyengítsék, hanem erősítsék egymást. Változás következett be a terület nemzetiségi mozgalmaiban is. A korábban fasizálódott német nemzetiségi mozgalom összeomlott, szervezetei felszámolódtak. Átmenetileg megszűnt a német nyelvű oktatás is. A potsdami megállapodás szerint a német nemzetiség vagyonjogi korlátozás alá került és kitelepítésük megkezdődött. Bár a kitelepítések 1949-re befejeződtek, a németajkú lakosság nemzetiségi jogállását csak később kapta meg. Kibontakozott ugyanakkor a délszláv