Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
alkalmával figyelmeztette az iskolaszék elnökét, hogy a VKM. az egyházi főhatósággal egyetértésben 1 magyar és két egységes rendszerben tanító tagozat felállítását rendelt el, sürgette az átszervezést. Azonban, ez a helyi plébánoson hajótörést szenvedett. Tamási István' 1 ''* a következő nyilatkozatot tette: ,, . . . a szülők mind tudnak és beszélnek magyarul, megelégszenek az írás és olvasás tanítással, magyar tannyelvű iskola fenntartása mellett nyilatkoztak, hozzáteszi, hogy ő mint plébános és iskolaszéki elnök 25 éve működik a községben és nem tudja magyar lelkületével összeegyeztetni, hogy a szülőket akaratuk ellenére, gyermekeiket kisebbségi népiskolába járatásra kényszerítse . . ." A szülők törekvései azonban 1939—1941 között jelentősen megváltoztak. 1939 végén az olvasás és írás fokozott tanítását kérték, majd ugyanekkor az egységes rendszer bevezetését is. 1941 nyarán mind erőteljesebben felmerült egy német tagozat felállításának követelése. Azonban sem az iskolaszék, sem a helyi elöljáróság sem megértést, sem hozzáértést nem mutatott a német lakosság tanügyi igényei iránt.' m A tantestület egyetlen tagja sem tudott németül, a plébánost pedig nemcsak a „lelkiismerete" rögzítette a régi iskolarendszerhez, hanem mint 1941. április 25-én kelt magánleveléből kitűnik, fogalma sem volt az 1935. évi iskolatörvényről, s egyáltalán nem volt tudomása, hogy közben a VKM. milyen módon rendezte a tanterveket, milyen arányokat állított fel a különböző tagozatokban a tanítandó német nyelvről. 1941 szeptemberében még mindig ismeretlen számára, hogy „hány órában és milyen tárgyak lennének németül illetve magyarul tanítandók . . ., az iskolaszék hozandó határozatát hova kell beterjeszteni püspöki jóváhagyás után ... az új (!) módszer szerint lehet-e I. és II. osztályokat összevonni? Az idevágó miniszteri rendeletek hol találhatók meg?..." Végül is Balázs mint miniszteri felügyelő dolgozta ki részére az egységes rendszer két tagozatának óratervét. Azonban mindezekkel már elkéstek. Az események túlléptek „a tehetetlenkedő iskolaszéki elnökön és a magyarkodó tantestületen ..." — írta Balázs, mert a Volksbund kihasználta, hogy 1935 óta egyetlen rendelkezést sem hajtottak végre, s az egységes rendszer kialakításával is indokolatlanul vártak. A Volksbund közel száz szülőt meggyőzött a teljesen német tannyelvű iskola felállításának szükségességéről, és a központi iskolaügyi osztálya minden költséget vállalva tankönyveket, felszerelést ígért. Az 7947/42. tanévben azután Volksbund társulati iskola kezdte meg működését. A római katolikus elemi iskolába, a vegyes lakosságú község magyar tannyelvű és 9 Volksbund-ellenes német szülő gyermekei iratkoztak. Balázs Ferenc 1943. évi iskolalátogatásakor megállapíthatta, hogy a Volksbund iskolában színvonalas oktatás folyik, de a nemzetiszocialista nevelés és demagógia vad magyarellenes megnyilatkozásokkal, különösen az órán kívüli nevelés alkalmával a magyarságtól teljesen elfordítja a gyermekeket . . . ,,25 ° A r.k. felekezeti iskola részben osztottan (I—III., IV—VIII. o.) működik. A magyar és német anyanyelvű tanulók szétválasztásával ,, . . . a magyar cselédség szegény, testben és lélekben hazulról is elmaradt gyermekei kerültek egybe, akikkel a nevelő és oktató munka nehezen indul meg, mert az iskolalátogatásuk ruházat hiányában igen rendszertelen. A tanulók szociális gondozása itt főbenjáró követelmény. Csak ezen való javítás után lehet szellemi szint fokozására gondolni ..." A Volksbund és a római katolikus elemi iskola tantestülete között nő az ellentét, a viszony rendkívül feszült. A faluban a közösségi érzés és az összetartás ápolása . . ." lehetetlen. 2 "' 1 123. KERCSELIGET Volksbund társulati, részben osztott, egy tantermes, 2 tanerős, váltakozó rendszerben dolgozó, német tannyelvű iskoláját 1942/1943 —1944. évben látogatta Balázs Ferenc. Az I—IV., illetve V—VIII. osztályokban összevontan tanító Preisinger Lujza illetve Mohrendt István nem tudtak magyarul. A tankönyveik között több, a birodalomban engedélyezett munka szerepelt. 1943-ban Balázs jelentette, hogy Mohrendt István nem rendelkezik tanítói oklevéllel. A Volksbund taníttatja és egy év múlva képesítőzik. Az iskola nevelő és oktató munkája „anyanyelvi és értelmi vonatkozásban jó. A tanulók magyar nyelvtudása, amely két-három évvel ezelőtt még szinte teljes volt, rohamos viszszaesést mutat". A két alsó osztályban alig indult meg a magyar nyelv tanítása (heti 3 órát fordítanak csupán írás-olvasásra). A nemzetiszocialista nevelés nyomult előtérbe, s szinte minden külsőség is ezt szolgálta. Az iskolán, az osztályokban nincs magyar címer, a tanteremben a német birodalom legújabb hódításait jelképező térkép uralt egy egész falat. Horthy kormányzó „tüntetően kicsi képe függ Hitler német birodalmi vezér nagy arcképe mellett. Az iskolában nincs magyar olvasókönyv". Egyetlen osztályban sem gyakorolják már 1943-ban a
