Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
gyar anyanyelvűnek jelentették be, mivel jól tudtak magyarul is és tervezték továbbtanulásukat. Balázs kimutatta, hogy a 11,5%-kal csökkent német anyanyelvű tankötelesek kivétel nélkül így kerültek „magyar" bejegyzéssel az iskolai anyakönyvekbe. Az iskola részben osztott, evangélikus, két tanerős, két tantermes, egységes rendszerben tanított. 1939 májusában a VKM. rendelet ellenére azonban csak az I. osztályba vezették be, majd ott is beszüntették, mert a Volksbund vezetőségi tag és agitátor tanítót a hadseregbe sorozták. Egy tanítónő közel négy éven át 130 gyermeket három tanulócsoportban váltakozó tanítással tanított. Három miniszteri és két megyei tanfelügyelői látogatás jegyzőkönyvét ismerjük 1939—1943 között. Valamennyi kiemelte a helyettesítő tanítónő emberfeletti munkáját, amellyel lényegében az egységes rendszerben tanította a gyermekeket. Az 1942. évi ellenőrzés csupán azt kifogásolta, hogy a 32 magyar anyanyelvű gyermeket is kisebbségi tantervben meghatározott tananyaggal oktatta. A közben hazatért, majd újra bevonult Volksbund-vezető tanító beadványban követelte a teljes német tannyelv bevezetését, azonban sem az egyházi főhatóság, sem a tanfelügyelőség nem reagált a beadványára. A helyi német lakosságot viszont „ . . . valósággal elbűvölte Patzer Emilia helyettes tanítónő, aki mind a magyar, mind a német gyermekeket kiválóan tanította, s az 1942. december 6-i iskolai ünnepélyen, ahol közel száz német és magyar szülő volt vegyesen jelen, meghatottan távoztak, mivel hogy a magyar tanítványok német versekkel, énekekkel, mesemondással, a német tanulók ugyanígy magyar produkcióval szerepeltek . . ."' 1/ ' t ' A tanfelügyelőség a tanítói állást német nyelvtudáshoz kötötte. 1942-1944 között azonban nem volt akivel betöltse, így különböző helyettesítésekkel, vegyes tanítási rendszerben tanítottak. 121. Evangélikus, osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola, amelyben 7939. március 1-től egységes rendszerben, kisebbségi tanterv alapján tanított a németül igen jól tudó Herber Henrik. A lakosság 1941-ben 97,6%-ban német anyanyelvűnek vallotta magát. Az iskola korábban vegyes típusú volt, majd magyar tannyelvűnek szervezték át. Az egységes rendszerre való áttérés a szülők kérésére történt. A korábbi évtizedekben a lakosság nagy része magyarul is megtanult, de zöme a magánérintkezésben, sőt hivatalos írásaiban a német nyelvet használja. A tanulók az I. osztályban alig tudnak magyarul. Az egységes rendszerre az áttérés nehézségeket okozott. 1940-ben Balázs utalt arra, hogy a felNemzetiség Német Magyar összesen : Magyarul beszél: A lakosság 69,8%-a német anyanyelvű volt 1941-ben. Egy r.k., részben osztott, három tantermes, 3 tanerős, magyar nyelvű iskola működött. A III. osztálytól felfelé heti 2 órában német olvasást és írást tanítottak. GADÁCS sőbb osztályokban biztató eredményeket tapasztalt mindkét nyelven. 1941-ben, bár a lakosság nem kérte, a 700/1941. ME. sz. r. a tankötelesek anyanyelvi megoszlása alapján a teljesen német tanítási rendet vezették be. A tanítás az egyetlen tanerő bevonultatása miatt teljesen szünetelt 1940 december és 1941 október között. Az ekkor leszerelt tanító hét hónapot taníthatott, majd ismét bevonult. Az 1942-es tanév végén még mindig tanítási szünet volt. Természetesen ilyen körülmények között semmiféle tanítási kérdés megoldásáról nem lehetett szó. A háború alatt egymást váltó helyettesekkel a kisebbségi oktatás ugyanúqy mostoha helyzetbe került, mint a magyar. 2 '' 7 1943 37 37 64,8% A VKM. az 1938/39. tanévtől kezdődően az egységes rendszer bevezetését rendelte el a kisebbségi tanulók részére, azonban a helyi tanerők és az iskolaszék nem hajtotta végre. Balázs első, 1939. december 4-i látogatása A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1940 1941 56 42 46 5 5 1 61 47 47 80,3% 90,4% 79% 122. KERCSELIGET 35. B. Helytöríénetírás 1982.