Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

gyar anyanyelvűnek jelentették be, mivel jól tudtak magyarul is és tervezték továbbtanu­lásukat. Balázs kimutatta, hogy a 11,5%-kal csökkent német anyanyelvű tankötelesek ki­vétel nélkül így kerültek „magyar" bejegy­zéssel az iskolai anyakönyvekbe. Az iskola részben osztott, evangélikus, két tanerős, két tantermes, egységes rendszerben tanított. 1939 májusában a VKM. rendelet el­lenére azonban csak az I. osztályba vezették be, majd ott is beszüntették, mert a Volks­bund vezetőségi tag és agitátor tanítót a hadseregbe sorozták. Egy tanítónő közel négy éven át 130 gyermeket három tanulócsoport­ban váltakozó tanítással tanított. Három mi­niszteri és két megyei tanfelügyelői látogatás jegyzőkönyvét ismerjük 1939—1943 között. Valamennyi kiemelte a helyettesítő tanítónő emberfeletti munkáját, amellyel lényegében az egységes rendszerben tanította a gyerme­keket. Az 1942. évi ellenőrzés csupán azt kifogá­solta, hogy a 32 magyar anyanyelvű gyer­meket is kisebbségi tantervben meghatáro­zott tananyaggal oktatta. A közben hazatért, majd újra bevonult Volksbund-vezető tanító beadványban követelte a teljes német tan­nyelv bevezetését, azonban sem az egyházi főhatóság, sem a tanfelügyelőség nem rea­gált a beadványára. A helyi német lakos­ságot viszont „ . . . valósággal elbűvölte Patzer Emilia helyettes tanítónő, aki mind a magyar, mind a német gyermekeket kiváló­an tanította, s az 1942. december 6-i iskolai ünnepélyen, ahol közel száz német és ma­gyar szülő volt vegyesen jelen, meghatottan távoztak, mivel hogy a magyar tanítványok német versekkel, énekekkel, mesemondással, a német tanulók ugyanígy magyar produk­cióval szerepeltek . . ."' 1/ ' t ' A tanfelügyelőség a tanítói állást német nyelvtudáshoz kötötte. 1942-1944 között azon­ban nem volt akivel betöltse, így különböző helyettesítésekkel, vegyes tanítási rendszer­ben tanítottak. 121. Evangélikus, osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola, amelyben 7939. március 1-től egységes rendszerben, kisebbségi tanterv alapján tanított a németül igen jól tudó Herber Henrik. A lakosság 1941-ben 97,6%-ban német anyanyelvűnek vallotta magát. Az iskola ko­rábban vegyes típusú volt, majd magyar tan­nyelvűnek szervezték át. Az egységes rend­szerre való áttérés a szülők kérésére történt. A korábbi évtizedekben a lakosság nagy ré­sze magyarul is megtanult, de zöme a ma­gánérintkezésben, sőt hivatalos írásaiban a német nyelvet használja. A tanulók az I. osztályban alig tudnak magyarul. Az egysé­ges rendszerre az áttérés nehézségeket oko­zott. 1940-ben Balázs utalt arra, hogy a fel­Nemzetiség Német Magyar összesen : Magyarul beszél: A lakosság 69,8%-a német anyanyelvű volt 1941-ben. Egy r.k., részben osztott, há­rom tantermes, 3 tanerős, magyar nyelvű is­kola működött. A III. osztálytól felfelé heti 2 órában német olvasást és írást tanítottak. GADÁCS sőbb osztályokban biztató eredményeket ta­pasztalt mindkét nyelven. 1941-ben, bár a lakosság nem kérte, a 700/1941. ME. sz. r. a tankötelesek anyanyel­vi megoszlása alapján a teljesen német ta­nítási rendet vezették be. A tanítás az egyet­len tanerő bevonultatása miatt teljesen szü­netelt 1940 december és 1941 október kö­zött. Az ekkor leszerelt tanító hét hónapot taníthatott, majd ismét bevonult. Az 1942-es tanév végén még mindig tanítási szünet volt. Természetesen ilyen körülmények között sem­miféle tanítási kérdés megoldásáról nem le­hetett szó. A háború alatt egymást váltó helyettesekkel a kisebbségi oktatás ugyanúqy mostoha helyzetbe került, mint a magyar. 2 '' 7 1943 37 37 64,8% A VKM. az 1938/39. tanévtől kezdődően az egységes rendszer bevezetését rendelte el a kisebbségi tanulók részére, azonban a helyi tanerők és az iskolaszék nem hajtotta végre. Balázs első, 1939. december 4-i látogatása A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1940 1941 56 42 46 5 5 1 61 47 47 80,3% 90,4% 79% 122. KERCSELIGET 35. B. Helytöríénetírás 1982.

Next

/
Oldalképek
Tartalom