Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
és egy egységes rendszerben tanító tagozat felállítását lendelte el. 1940 márciusi ellenőrzése során azonban csak magyarul folyó tanítást állapíthatott meg a tanfelügyelő, és a német írás-olvasás tanrenden kívüli rendszertelen oktatását. Balázs már ekkor utalt arra, hogy dr. Zumft Jakab Volksbund-vezér irányításával a község és környéke nagy ,, . . . nyugtalanságban él, hetente kétszer erős agitáció tapasztalható, amelyben a német tannyelv fokozott tanításának követelésére hívja fel valamenynyi néptársát, függetlenül, hogy van-e tanköteles gyermeke, e követelést mint a népközösség egyetemes fő követelését" hangoztatja. Járt a plébánián, ahol Arany Imre elutasította, mint nem hivatalos közeget./| ~ „A tantestület és a plébánia, valamint a községi elöljáróság részéről eléggé nagyfokú tapintatlanság érezhető a kisebbségi iskolaügyi kérdések megítélésében . . ." 1941 áprilisában újabb incidens izgatta a kedélyeket. A VDU országos vezetősége panaszt intézett a VKM-be, amely szerint ,, . . . Leipold (József) kitűnő bőszénfai tanító, azért verte meg a tanulókat, mert a Volksbund ottani csoportjába mentek, hogy német dalokat tanuljanak. Nevezett tanító verés közben dühösen ordította: Ti is olyanok akartok lenni, mint apáitok, az a Hitlerbanda? Meyer plébános ellen ugyanezt a vádat indították . . ." Az ügyet vizsgálta a veszprémi püspök, mint egyházi főhatóság, a somogyi tanfelügyelőség, a pécsi tankerületi főigazgatóság, a főispán. Az 1941. április 24-i tanfelügyelői vizsgálat megállapította, hogy a Volksbund ,,vadai" lényegében túlzásnak bizonyultak. A tanító ellen a megalkuvó tanügyi hatóságok fegyelmit indítottak, azonban nem járhattak el, mert közben katonai szolgálatra hívták be. 243 A vizsgálat során a somogyi tanfelügyelő utalt arra is, hogy 1940-ben a tanító megkezdte ugyan a német oktatást, de azután abbahagyta, és Nemzetiség Német Magyar összesen : Magyarul A község 85%-a az 1941. évi népszámlálás szerint német anyanyelvű. A mindennapi tankötelesek aránya 1939-ben: 87,1%-a német, 1940-ben: 82%, 1942-ben 75,3%-a német anyanyelvű a beiratkozási napló szerint. csak a felsőbb osztályokban tanított írás-olvasást német nyelven. A német szülők elkeseredését a Volksbund használta ki. 1938 óta kérték ugyanis a német tankötelesek szülei az egységes rendszer bevezetését, de ez a két tanerős iskolában a tanítók ellenállásán megbukott. A megnyugvást Balázs minisztériumi felügyelő és a somogyi tanfelügyelő szerint is egy német és egy magyar tagozat felállítása hozhatná, bár ez átmenetileg az osztatlan variáns miatt visszaesést okozna az általános tanulmányi előrehaladásban. 1941. évi látogatása során Balázs tárgyalt a szülők képviselőivel is, és azt állapította meg, hogy ,, . . . a német nyelvű lakosság népi igényeinek hangsúlyozásában erősen követelődző". 344 Külön levélben kereste meg az iskolaszéki elnököt, sürgetve a megüresedett állás betöltését egy németül tudó tanítóval, hogy vagy az egységes rendszer, vagy a teljesen németül tanító tagozat működése megindulhass on. 1942 novemberében újra ellenőrzést végzett és megállapította, hogy még nagy jelentőségű lehetett volna az egységes rendszerrel a kétnyelvűség fejlesztése, de a lakosság ötödik éve meghallgatás nélkül maradt, kisebbségi kérdés miatt elkeseredett és a korábban indiferens része is a Volksbund képviselőitől vár megoldást. .." 1943-ban újra Leipold tanítja a 108 bőszénfai gyermeket váltakozó rendszerben, részben osztott csoportokban (I—IV. o.), illetve (V-VIII. o.). 1942-1944 között gyakran tanerő nélkül maradt iskolában a plébános kisegítő munkájára szorultak. Három év alatt négyszer meghirdetett tanítói állásra nem akadt jelentkező. Végül még a német szülők is beérték az 1943 novemberében jelentkező tanítónővel, aki ugyan nem tudott németül, de a gyermekek nem maradtak teljesen oktatás nélkül. 2/ ' 5 1943 54 54 108 74% A magyar anyanyelvűek aránya a következőképpen alakult: 1939-ben: 12,9%, 1940ben: 18%, 1942-ben: 24,5%. A német tanulók csökkenése úgy következett be, hogy a szülők gyermekeiket a beiratkozásnál maA mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1940 1941 1942 46 46 54 40 40 50 86 86 104 •eszel: 73,9% 82,6% 74,7% 120. ECSENY
