Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

tudtak németül, és korábban magyar tagozatban tanultak, azt kérte, hogy az ötödik, illetve második osztályos gyermekeit az egységes rendszer I. osztályába (!) vegyék fel. A terrorizált szülők félelmével írta kérvényében, hogy a VDU vezetője az esetekről már dr. Zumft körzetvezetö révén jelentést tett az „Oberführer Unnak Budapestre", A volksbundista Schmidt kérvényéhez hasonló tartalmú levelek hatására 1940. október 12-én a VKM értesítette a kaposvári tanfelügyelőséget, hogy a kisebbség jogait messzemenően tartsák tiszteletben, de a tanulók csak abba az osztályba vehetők fel, amelybe a megelőző évi értesítőjük alapján léphetnek. A Volksbund „ . . . pedagógiailag veszélyes, nemzetietlen, kifejezetten csak politikumot tartalmazó követeléseit ezzel visszaszorítottnak . .." tekinthetjük, írta Balázs az 1940 júniusi évzáró alkalmával készített ellenőrző útjáról.

232 1941 szeptemberben már 60 német szülő beadványára, a 700/1941. ME. sz. r. alkalmazását is lehetségesnek tartotta, amely ,, . . . az egykor békés, de most minden reális gyakorlati érzékétől megfosztott svábságot az iskolaügyben mérsékelhetné ..." — írta a minisztériumi összefoglaló jelentésében. Az almamelléki iskolaügy a Volksbund lapjában azonban vitatéma maradt. A visszanémetesítéshez mintegy alappéldának tekintette a lap, jóllehet ezt a törekvését tagadta, csuNemzetiség Magyar Német összesen : Magyarul beszél: Egy tantermes, osztatlan, egy tanerős evangélikus iskola. A tanulók zöme a környező lakott helyekről és pusztákról jár iskolába. Azonban tél beáitával szinte teljesen elmaradnak. Egységes rendszert rendeltek el, a tanító azonban tagadta, hogy ilyen rendelkezés érkezett volna az iskolához, ezért az a magyar tanterv szerint működött. Emellett német nyelven írás-olvasás, hittan, számolás és mérés már 1923 óta folyt az iskolában. Minden német kisiskolás tudott magyarul. 1940-től - ha volt német tanuló - akkor egységes rendszerben előírt tanterv szerint folyt a tanítás. Patriarchális, jó hangulata volt az iskolának. A magyar és német szüpán „a német kisebbségi iskolakövetelések nem teljesítését sérelmezte . . ." 1942 áprilisában már teljesen német tannyelvű tagozat működött részben osztott (I— IV.), (V—VII.) formában. A tankerület szükségesnek látta még egy tanterem felállítását, hogy a „kisebbség és a magyarság egyaránt kisebb osztálycsoportokban dolgozhasson." A tanító katonai szolgálata miatt 1941 — 1943 között végül is egy-egy osztatlan tanulócsoportot kellett szervezni. A német tagozatban rendkívül alacsony nívón folyhatott a tanulók szerény nyelvtudása miatt az oktatás, de 1942 nyarára már „legyőzték a kezdet nehézségeit", amely rendkívüli erőfeszítést kívánt a tanerőktől és a gyermekeket aránytalanul megterhelte.

233 Az 1934/44. évi látogatáskor Balázs igen érdekes jelentéséből a következőkről értesülünk. Taller Karola „a német tagozat (I—VIII. o.) vezetője valósággal fanatizálta a német gyerekeket, délelőtti tanítás után délután, minden ellenszolgáltatás nélkül foglalkozik 1—2 órát, s nem csak behozták anyanyelvi lemaradásukat, hanem sajnos a magyar tagozat átlageredményét is felülmúlták. A tagozat átlageredménye közepes, míg a magyaré kezdetleges. Igaz, a magyar gyermekek legnagyobb része pusztákról jár iskolába, rendkívül magas hiányzási aránnyal, lélekben és testben elesetten, koldus szegényen . . ."

2:M lök között az ellentétek leghalványabb jeleit sem tapasztalták a somogyi tanfelügyelők. A tanterem állapota „olyannyira megromlott, hogy a szülők 1940/41. tanévben elvitték gyerekeiket Almamellékre, Szentlászlóra, ki ahova tudta rokonokhoz, ismerősökhöz. Míg 1938/39. tanévben 6 magyar és 34 német anyanyelvű, 1939/40. tanévben 7 magyar és 8 német tanuló járt az antalszállási iskolába" — írta 1940. március 12-i jelentésében ßalázs Ferenc. Az 1943. évi jelentés szerint 22 tanuló szerepelt a szakfelügyelő ellenőrzésekor az osztatlan iskola naplójában. Nyolc német szülő a német nyelv fokozottabb tanítását kérte.

235 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1940 1941 1942 1943 65 60 60 65 66 43 44 48 50 54 108 104 108 115 120 88,3% 95,4% 91,6% 90% 68,5°/ 116. ANTALSZÁLLÁS