Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
87. ZSIBRIK R.k., egy tantermes, egy tanerős, osztatlan iskola. Az 1938/39. tanévben bevezették a szülők kívánságára az egységes rendszerű oktatást, kisebbségi tantervvel. Ez nem ment nehézségek nélkül, mert a gyermekek magyar nyelvtudása igen gyenge volt annak ellenére, hogy korábban ,,C" típusban szervezett iskolában tanultak. Az 1939. évi látogatás a német nyelven folyó oktatást színvonalasnak, a magyar nyelvkészséget rendkívül gyengének ítélte. Az 1940/41. évi tanfelügyelői vizsgálat szerint az iskola az egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel folyó tanításában előírt eredményeket jó színvonalon megvalósítja, a kiemelkedő műveltségű tanítója, Kovács Henrik révén. A gyermekek magyar nyelvkészsége azonban jelentősen fejlesztendő. A szülői házban egyáltalán nem, vagy alig tudnak magyarul, ezért a gyermekekkel való magyar nyelvű foglalkozás csak az iskolában valósulhatott meg. Szülői értekezleten a tanfelügyelő megnyugtató válaszokat kapott, mert valamennyi gondviselő kérte a gyermekek magyar nyelven folyó oktatásának erősítését, hogy ,, . . . kétnyelvűséggel gyorsabban boldogulhassanak..." Az 1939-1941 közötti látogatások alkalmával 33 német anyanyelvű tanuló járt iskolába. 1 " 1 ' 2. TOLNA VÁRMEGYEI ISKOLALÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 88. ALSÓNÁNA Részben osztott, evangélikus, 3 tantermes, 3 tanerős iskola. Az 1940. júniusi ellenőrző látogatáskor egységes trendszerben, kisebbségi tantervvel tanítottak, amelyet a szülök és hatóságok egyetértésével 1939-ben valósítottak meg. A falu szegény sváb lakossága az új tankönyveket alig tudta beszerezni, ebben az egyházi főhatóság (Dunántúli ev. püspökség) inyújtott segítséget. A német nyelven az oktatás eredményes. ISJ 1940—1944 közötti látogatás idején azt észlelte, hogy a magyar nyelven folyó oktatás fokozatosan lehanyatlott. 1941. áprilisi látogatásakor utalt arra, hogy beszerezték valamennyi tárgyhoz a német tankönyveket, legtöbbjüket kölcsönkönyvtári rendszer révén. 1941. áprilisi felügyeleti munka során Balázs megfigyelte, hogyan hangolódik át a lakosság a VDU „csendes agitációjának hatására" az egységes oktatási rendszerről a teljes német tannyelvű iskola követelésére. Fél év múlva tett látogatásakor már konstatálhatta, hogy közben a 700/1941. ME. rendelet alapján, az új tanévben teljes német anyanyelvi oktatási rendszer szerint kezdtek tanítani. Reálisan elismerte, hogy a teljes német anyanyelvű tankötelesekből álló iskolában ez a szülők döntő részének kérése alapján zökkenőmentesen megvalósult. Az év végén készült jelentésében azonban megjegyezte: ,, . . . a tanítási nyelv ügyében a lakosság nincs újra egységes felfogáson, jelentékeny része most már az egységes rendszer tanítását óhajtaná . . ."' S2 Két esztendővel későbbi látogatásakor azonban a lakosság hangulatát nyugodtnak ítélte, beletörődtek a teljesen német tannyelvű oktatásba azok is, akik gyermekeik kétnyelvűségének józan felfogását kívánták. A magyar nyelv tanítása már teljesen eredménytelen. A községben az iskolaügybe a VDU továbbra sem avatkozott be erőszakos módon. A tanítók — akik nem szélsőséges németek — a tannyelv ügyében azonban a teljesen német tannyelvű oktatás hívei voltak már 1935től. Ez összefüggésben van azzal, hogy mindkettőjüknek gyengéje a magyar nyelv. 183 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1940. (VI.) 1941.(1.) 1941. (X.) 1943. Német 122 115 105 126 Magyar — 1 1 2 összesen: 122 116 106 128 Magyarul beszél: 32 (26,2%) 48 (41,7%) 35 (33,3%) 30 (23,8%) A tanítók kitűnően tanítják a német nyelvet.
