Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

89. BÁTASZÉK Központi Községi Népiskola. 12 tantermes, részben osztott, a korban modernnek számító osztályokban folyt a tanítás. A nemzetiségi oktatás helyzetének alakulása Balázs Ferenc jelentései alapján a következő fejlődést mutatta: 1939. januári VKM rendelet szerint az anyanyelvi megoszlásnak megfelelően egységes rendszerben és magyar tagozatban kellett volna az 1938/39. tanév második felét kezdeni. 1940. júniusi felügyelői látogatáskor sem került erre maradéktalanul sor. A rendelet azt írta elő, hogy a 10 tanerős iskolában a tanítók felének magyar tagozaton, másik felének az egységes rendszerben németül kellett volna tanítani. 1940-ben mindössze 1 tanerő tanított osztatlan, egységes rendszerben németül. A 9 tanerő a magyar tagozaton működött, azonban a szülők követelésére heti két órában német írás és olvasás is folyt. Balázs óralátogatásai alapján így méltán jelenthette, hogy az egységes rendszerben átlagon aluli eredmények születnek. Nem változtatott a két kitűnően beszélő német tanerő beállítása sem a tanulmányi eredményeken. Az iskolaigazgató rávilágított a következőkre: ,,a községben polgári és ipari iskola működik, magyar tannyelvvel. Az iparos foglalkozású német szülők ezért magyar tagozatba viszik gyermekeiket, mert egzisztenciális kérdéssé válik a IV. o. után, vagy a VI. o. elvégzése után a magyar nyelv tudása. Továbbá a szomszéd színmagyar községekkel kialakult régi munkakapcsolat (németek zöme kőműves és építőmunkás) is fontossá teszi a magyar nyelv jó és biztos ismeretét. Az építőmunkások állandóan az országot járják és ott létszükséglet, hogy jól tudjanak magyarul. Tehát a gyakorlatiasság miatt nem kívánják gyermekeiket az egységes tagozatba íratni, ahol a magyar nyelv kívánt szintjét nem, vagy nehezen érik el a gyerekek . . . végül az évtizedes, kizárólag magyar nyelvi oktatásba annyira beleszoktak, hogy nem kívánják az új szisztémákat . . ." Balázs többszöri kiszállásai után maga is azt állapította meg, hogy ,, . . . a lakosság közötti jelenlegi nyugalom fenntartása érdekében az egységes tanítási rendszer bevezetése fokozatosságot igényel és a magyar nyelvi igények valamint a kisebbségi nyelvi szolgáltatások harmonikus egyeztetését kell megoldani".

184 (Javasolta a 11 000/1935. ME. sz. rendelet 3. paragrafusának az egész iskolában való alkalmazását.) Az is látható jelentéseiből, hogy a tanerők 90%-a idegenkedett mindenfajta és szintű német nyelvi oktatástól annak ellenére, hogy többen kitűnően beszéltek németül. Szakmailag ugyanakkor képzetlenek voltak, s alig ismerték a német nyelven folyó tanítás módszereit. Balázs a minisztériumnak küldött jelentésében kérte, hogy ezt ne vegyék figyelembe, hanem a község német lakosságának igénye legyen a döntő, akik az írást és olvasást feltétlenül kívánják már a következő (1940. szept.) félévtől taníttatni. Másfél év alatt azonban lényeges változás ment végbe a szülők gondolkodásában. A Volksbund országos és helyi vezetősége itt tartott ünnepélyei, gyűlései az iskolaügyben is megváltoztatták a középkorosztály jelentős részének álláspontját. 1941. októberi látogatáskor az átszervezett központi községi iskolában 7 tanerő magyar tagozatot vezetett, amelyben azonban a lakosság követelésére német olvasás és írás heti 2 órában valamennyi osztálycsoportnál bevezetésre került. A 700/1941. ME. r. alapján 3 tanerő német nyelven működő tagozatban dolgozott. Balázs és az igazgató is abban reménykedett, hogy ,, . . . a Volksbund alattomos hatására megváltozott helyzetben ezzel az eredménnyel a szülők valószínűleg megelégednek . . ."

185 A korábbi években még az egyésges rendszerben folyó tanításról sem akartak hallani. 1942- ben azután a német tagozatba jelentkezők nagy száma miatt a szülők követelték a V—VIII. osztály felbontását és még egy tanerő beállítását. A VDU kerületi vezetősége nem is késlekedett saját jelöltjének támogatásával. Az osztályok megosztásának kérelme teljesen indokolt volt, természetesen azonban nem szegény szülők vetették fel először, hanem a helyi Volksbund csoport gyűlésén került szóba a jellemző beállításban: ,, . . . a német tagozat V—VIII. osztály szétválasztása sürgős szükség, amelyet az indokol, hogy a Deutsche Jugend működtetése nehézségekbe ütközik így. A fiúk és lányok külön tagozati osztálycsoportban részt vehetnek a heti négy foglalkozáson" 1943- ban a tanév második félévében erre sor is került, de nem a VDU jelöltje került a tantestületbe. így tehát itt a helyi iskolahatóságok és a VDU kompromisszuma látható. Balázs azt is jelezte egyik jelentésében, hogy a tantestület és a német szülők közötti viszony romlik. A szülők mind több követelést nyújtanak be. Többk között kijelentették, hogy csak akkor vesznek részt iskolai ünnepélyeken, ha ott a beszédek és egyéb műsorok németül is elhangzanak. Balázs a VKMhez felterjesztett jelentésében először megfogalmazta ezt a követelést — amely mögött a VDU állt — mint kielégítésre javasolt kívánságot: „ . . . hazafias ünnepélyeken a német nyelvnek kiegészítés formájában való igénybevétele — ami eddig elmaradt — is egyen-