Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

felsőbb osztályokban pedig nincs megfelelő alapjuk a német nyelven történő tanuláshoz. Ezért javasolta a magyar nyelvet mint kiegé­szítő tantárgyat szélesebb keretek között ta­nítani. A tantestületet nem agresszív, „.. . a magyar nemzeti gondolat iránt megfelelő megértést tanúsítanak . . ." Az iskola eredmé­nye az alsó és felső tagozatban egyaránt alig megfelelő. 67. PÉCSDEVECSER Községi jellegű, osztatlan (I—VI.) elemi is­kola. Egységes rendszerben, kisebbségi tan­tervvel, tökéletes német nyelvtudással ren­delkező tanítóval működött, A 17 tanuló né­met anyanyelvű, de közülük 15 beszélte a magyar nyelvet. Ezen megállapítások az egységes rendszer bevezetését követően, 1938 decemberében jellemezték az iskolát. 1940. évi látogatásakor készült jegyzőkönyv semmilyen változásról nem számolt be. A tanulólétszám azonban 21 főre szaporodott, ezek közül 14 gyermek beszélt magyarul is. (66,6%) Valamennyi tanuló megérteti magát német és magyar nyelven. 143 68. PÉLMONOSTOR Állami jellegű iskola, amelyben egy rész­ben osztott magyar, szerb és német tagozat működött az 1943. évi látogatás idején. Hat tanteremben tanítottak, amelyek szükségből megfeleltek. A tagozatok mindegyike saját anyanyelvén tanított. A német tagozatban használtak német nyelvű tankönyveket, de a szerb tagozat nem, mert még a VKM nem jelentetett meg új szerb nyelvű kisebbségi tankönyvet. A tanítók jól beszélnek németül, illetve tökéletesen szerbül és horvátul. 144 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1943/44 Magyar 75 Német 170 Szerb 70 összesen : 315 Magyarul beszél: 10 (4,16%) 69. PUSZTAKISFALU R.k., osztatlan iskola, egy szükségtante­remmel, egy tanítóval, kisebbségi tantervvel, valamint kisebbségek részére készült tan­könyvekkel. A plébános kitűnően, a tanító gyengén bírta a német nyelvet. 19 tanuló volt az 1939. és 1941. évi látogatás alkal­mával. Német anyanyelvűek valamennyien. 6 tanuló beszélt magyarul is. (31,5%) 145 70. PÖSPÖKMÁROK R.k., részben osztott, két tantermes, két tanerős, kisebbségi tantervvel dolgozó egysé­ges oktatási rendben működő elemi iskola 1938-tól. Az 1939. évi látogatáskor a magyar nyelv­készség fokozását írta elő a tanfelügyelő. Az 7940. októberi szakfelügyelet idején még mindig csak németül tanultak, s a ma­gyar nyelvet egyáltalán nem tanították, ol­vasókönyvet sem használtak a magyar nyelv tanításához. Ismét a magyar nyelvkészség fokozására figyelmeztette Balázs Ferenc a tanerőket. Nemcsak a magyar nyelvkészség fokozá­sát észrevételezte Balázs, hanem bizalmas je­lentésében a VKM. illetékes osztályát arra figyelmeztette, hogy ,, . . . kisebbségi vonat­kozásban türelmetlen lakosság erősen radi­kalizálódik . . ." Az egységes tanrendszert ennek ellenére megfelelőnek tartják. 140 Az 1942/43. tanévi látogatások már két tagozatú iskolát találnak. Egy magyar tago­zat, ahova 2—3 magyar tanuló és 7—10 hor­vát tanuló járt, továbbá egy részben osztott német tagozat működött. Az anyanyelv ta­nítása mindkét tagozatban a tanulók nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom