Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1941 Magyar 13 7 Német 30 37 összesen : 43 44 Magyarul beszélt: 26 (86,6%) 28 (76,4%) 43. KISDÁRDA Osztatlan, állami iskola. Német tannyelvű tanítással működött egy oktatásra alkalmatlan szobában. Tanítója kezdő, és a német nyelvet gyengén beszélte, pedig 41 német anyanyelvű tanulója van. Ennek következtében az eredmény rendkívül primitív. Korábban nem volt német anyanyelvi oktatás, hanem a jugoszláv oktatási rendszerben szerb nyelvű tanítás folyt. A tanulók egy nyelven sem voltak képesek a szükséges ismereteket kifejezni.

88 44. KISKASSA Községi, osztatlan, egy tantermes iskola. A német lakosság és iskolakötelesek túlsúlyára való tekintettel már 1938 előtt is gondot fordítottak az anyanyelv oktatására. 1939- től 1942-ig azonban állandó tanerőhiánnyal küzdött a falu. Alig tanítottak 14 hónapot négy esztendő alatt. így a tanításból kiszorult gyermekek hihetetlen alacsony értelmi és érzelmi nívón voltak. Az iskolaszéki tagok viszálykodása tovább rontotta a tanítás megindításának lehetőségét.

89 1940- től egységes oktatási rendszert rendeltek el kisebbségi tantervvel. Az anyanyelvi oktatáshoz azonban a német ABC-könyvet kivéve semmilyen tankönyvvel sem rendelkeztek. 1940 szeptemberétől azután Röckl Jázset tanító személyében németül tökéletesen tudó tanerő került az iskola élére, és úgy tűnt, hogy kilábalnak a nehézségekből. A tanerő azonban bevonult katonának és 1942-ig ismét pedagógus nélkül maradtak, alkalmankénti ideiglenes állami helyettessel. A magyar és német tagozat működése szinte megbénult. Végül a német anyanyelvű szülők elhatáiozták gyermekeik beíratását a magyar tagozatba, hogy ne maradjanak rendszeres oktatás nélkül.

!,<> 1943. évi iskolalátogatás megállapította, hogy a tanulók négy esztendő óta rendszeres és folyamatos oktatásban nem részesültek. Az anyanyelvi oktatás is természetesen lehanyatlott, mert a helyettesítők közül senki nem tudott németül.

91 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1942 Magyar 4 12 14 Német 52 44 31 összesen : 56 56 45 Magyarul beszélt: 32 (61,5%) 15 (34,0%) 45 (68,8%) 45. KISNYÁRÁD R.k., részben osztott iskola két tanerővel és két jó karban ievő tanteremmel. Egységes oktatási rendszerben, kisebbségi tantervvel működött az 1938/39-es tanévben. Csak német anyanyelvű tankötelesei voltak. A magyar nyelvkészség rendkívül gyenge.

92 1940-ben hasonlóképpen a magyar nyelvkészség alacsony nívóját említette Balázs jelentésében, továbbá megállapította, hogy az anyanyelvi képzés és azon folyó tárgyak tanítása jónak mondható. 1941-ben a teljes német nyelvű tanításra tértek át, amit a lakosság és a helyi hatóságok kívántak.