Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

Nemzetiség 1942 1943 Magyar 20 19 Német 145 152 Szerb 115 128 összesen : 280 299 Magyarul beszél: 10 (30,0%) 5(10,7%) 39. KÁN 1938. évi felmérés szerint r.k. osztatlan, egy tantermes iskola, ,,C" típusú tanítással. A II. osztálytól felfelé heti 1 órában foglalkoztak anyanyelvi oktatással, a többi tárgynál kisegítő nyelvnek használták az anyanyelvet. Az egységes tanítási rendszerre való áttérésre VKM utasítást kaptak a tankerületi főigazgatóságon keresztül, de az egyházi hatóság még nem mozdult. A szülők pedig meg voltak elégedve a ,,C" típusú rendszerrel. 1939. évi látogatása idején a tanerő rendkívül gyengén tudott németül, így „alig kielégítő" az anyanyelvi oktatás. Balázs javasolta a kisebbségi tanterven folyó egységes rendszer bevezetését, mert egyedül ezt tartotta igazságosnak a teljesen német többségű faluban. A tanulók anyanyelvi megoszlása is ezt támasztotta alá/

2 1940. évi jelentésében már konstatálta is javaslata megvalósulását, bár a német tanítási eredmény a tanító gyenge nyelvtudása miatt kezdetleges. 1941 márciusi iskolalátogatási jegyzőkönyvben a német nyelv tanítását a tanító gyenge tudása és a családok teljes részvétlensége miatt elégtelennek ítélte, sőt a visszafejlődés jeleire hívta fel a figyelmet. A helyi VDU követelésére tiszta német nyelvű tanítást javasolt az iskolaszék a VKMnek bevezetésre. Erre hamarosan sor is került a 700/1941. ME. sz. rendelet megszületésével. Sőt, Emilia Hajek személyében lelkes német tanítónő került az iskolába (nem Volksbundista !), aki nemcsak a nyelvkészséget, de az általános előrehaladást is megvalósította. Az 1943. évi iskolalátogatási jegyzőkönyvben, viszont csaknem egyéves tanulmányi idő kieséséről számolt be a tanítónő betegsége miatt. így mindkét tagozatban szembetűnő visszaesés következett be. A helyettesítők nem tudtak németül, ez különösen a német tagozaton tanulók visszaesésével járt. A német tagozatban tanító új tanerő „újabban a szélsőséges német mozgalom iránt érdeklődik" — jelentette Balázs és megfigyelendőnek tartotta. Mint később egy jelentésében írta, ,, . . . csak így lehetséges időben történő áthelyezésével a Volksbund felforgatását az egyébként nyugodt községben megakadályozni . . ." Utalt végül arra, hogy a VKM szemben az ő javaslatával, az anyanyelvi tanítást csődbe juttatta a tisztán német tanítás elhamarkodott bevezetésével. A tankerületi főigazgatónak pedig a következőket írta: az örökös defenzio a túlzók miatt, továbbá a politika előnybe juttatása a szakmai tényezőkkel szemben, mindenütt visszaeséseket fog okozni . . Z'

83 Nemzetiség A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1938 1940 1941 1943 Magyar Német 4 38 37 8 40 43 összesen : 42 37 48 56 Magyarul beszél: 38 (100,0%) 37 (100,0%) 32 (80,0%) 43 (89,5%) 40. KÁTOLY R.k. elemi iskola. 1938-ban egységes tanítási rendszerre tértek át kisebbségi tantervvel. Német és sokac nyelven folyt az oktatás három tanerővel. Közben a tanerők elpályáztak, és 1939—1941 között a tanítás gyakran szünetelt hónapokig. A német lakosság türelmetlen fellépésére az egyházi hatóság egy 65 éves tanítónőt küldött ki, aki azonban