Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

Nemzetiség 1941 1942 1943 Magyar Német Horvát Szerb 6 32 11 2 összesen : 51 3 41 10 2 56 56 2 58 Magyarul beszélt: 9 (20,0%) 6 (11,3%) 15 (25,8%) 37. KARANCS Magyarországhoz Jugoszláviától visszacsatolt falu magyar-német-szerb-horvát lakossággal. Részben osztott állami iskola, amelyet már a 700/1941. ME. sz. r. alapján szervezett a pécsi tankerületi főigazgatóság. Négy iskolai csoportban külön magyar és külön német tagozat működött 1941 szeptembertől. (I-IV. o. illetve V—VIII. o.) Négy tanterem volt, melyet az állam az egyháztól bérelt. Négy tanerő az anyanyelvi oktatást kitűnő nyelvismeretük alapján tanították. A görögkeleti szerb tanulók hittanoktatásáról nem történt gondoskodás, amire Balázs 1942. május 15-i látogatásánál figyelmeztetett. Az iskolában sok a mulasztás, amelyet bírósági úton sem tudtak megszünteni. Oka a lakosság példátlan szegénysége. A jelentős számú szerb és sokác tanuló a magyar tagozatban tanult. A német tagozat tanerői között volt csak olyan tanító, aki a szerb és sokác nyelvet tökéletesen bírta, és ezért ők gondozták a délszláv tanulókat,

78 1943 decemberében tett ellenőrzési útja során a szerb tanulók kérdését ismét felvetette. Utasította az iskolavezetést, hogy gondoskodjanak arról, hogy amennyiben a szülök kívánják, a szerb nyelvű oktatást is szervezzék meg.

79 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 1943 Magyar 43 52 Német 84 93 . Szerb 27 27 Soknc 4 1 összesen : 158 173 Magyarul beszél: 67 (58,2%) 75 (61,9%) (gyengén) (kezdetlegesen) 38. KÁCSFALU Állami iskola, amelyben egy osztatlan magyar, egy részben osztott szerb, két osztatlan német tagozat működött 1941-től, a község visszacsatolásától. Minden tagozatban anyanyelven folyt valamennyi tárgy tanítása. A szerb szülők igen gazdagok, a német és magyar lakosság szegény. A tanárok a tagozatok anyanyelvén tökéletesen beszéltek. A magyar tagozatba a gyermekek alig jártak. A tervezett tankötelesek nem jelentek meg a tanításon, és csak néhány osztály indult a nyolc helyett. A német tagozatot a nagy létszám miatt két csoportra (l-IV., V—

VIII.) osztották. A rendkívül gyenge előképzettség miatt ti. a jugoszláv királyságban sem tanulhattak német anyanyelvükön, igen nagy nehézségek árán indulhatott meg az oktatás. Az eredmények rendkívül gyengék.

80 A szerb oktatás nívója is sok kifogásolni valót mutatott. Sem tankönyvek, sem megfelelő felszerelések nem álltak a tanulók rendelkezésére. A magyar nyelv tanítását mind a szerb, mind a német tagozatban teljesen elhanyagolták. Mind a német, mind a szerb lakosság „ . . . a magyar iskolaügy iránt bizalmatlanul viselkedik",

81