Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939. III. 1939. XI. 1940 1942 Magyar 1111 Német 39 40 41 44 összesen : 40 41 42 45 Magyarul beszél: 19 (48,7%) 21 (52,5%) 30 (73,1%) 34 (77,2%) £gy r.k. felekezeti iskola is működött egységes tanítási rendszer és kisebbségi tanterv alapján. Csupán annyi utalást tett, hogy 14 német és egy magyar tanulója volt. A „német szélsőséges mozgalom legkisebb jele sem mutatkozik sem a szülők, sem az iskola kebelében". 735. JÁGÓNAK Rk. iskola, két osztatlan tagozata működött. A magyar anyanyelvűek részére magyar, a német anyanyelvű tanulók részére egységes rendszerű, kisebbségi tantervvel. A szülők az egységes oktatási rendszert, az iskolaszék viszont az itt működött ,,C" típust kívánták fenntartani. Az 1939. évi látogatás jegyzökönyvei alapján a tanerők tökéletesen bírták a kisebbségi nyelvet is.' :i 1939 decemberi újabb látogatáskor a kisebbségi tantervvel dolgozó német anyanyelvű osztályokban átlagos eredményű munka végzéséről számolt be a felügyelő. Az 1941. március 12-i látogatáskor azt is megjegyezte, hogy: „a német anyanyelvű tanulók hiányos német nyelvismerete miatt lényegesen nehezebb eredményt felmutatni, tudásuk is átlagosabb értékű ..." A lakosság egy része - a Volksbund hatására — a teljes német nyelvű tanítást pendítette meg. Ez is megvalósítható Balázs szerint, de nem célszerű, mert általános ismeretekben az előrehaladás megtorpanna, tekintettel a hiányos német tudásukra. A fokozatos „ . . . egységes rendszerű oktatás, pár év alatt olyan alapot adhat, amelyet két évtizedes magyar nyelvű oktatásban elhanyagolt anyanyelvi oktatást pótolhatná . . ." 1/t A Volksbund részére, amely csupán politikai és nem metodikai, vagy pedagógiai érvekkei dolgozott, Balázs Ferenc reális érvei elfogadhatatlanok voltak. 1941-ben nagyagitációt kezdtek, s a német tagozat bevezetéséről kiadott rendeletet követően magyar, valamint német tagozatot indíttattak. Berwanger Magda tanítónőt alkalmazták, aki kitűnően tudta a német nyelvet. 1943 márciusában tett szakfelügyelői látogatás alkalmával megállapíthatta, hogy az alsó osztályokban ugyan jelentékeny eredményt értek el, de V—VIII. osztályban rendkívüli a visszaesés a tiszta német nyelvű tanítás bevezetése miatt. 75 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1939. XII. 1941 1943 Német 43 47 43 52 Magyar 39 35 40 55 összesenT 82 82 83 107 Magyarul beszélt a németek közül: 35 (81,3%) 44 (93,6%) 24 (55,8%) 46 (83 4%/ 36. JENÖFALVA Állami, osztatlan elemi iskola, amelyben német tannyelvű tanítás folyt. Amióta DélBaranya visszakerült Magyarországhoz, a magyar nyelv tantárgyként való tanítása is megindult.' 1 ' A három magyar tanulót a pécsi szórvány magyarok internátusába vitték el. A lakosság rendkívül szegény. A szerb anyanyelvű tanulókról senki sem gondoskodott. 1943-ban tett újabb látogatás konstatálhatta, hogy a magyar nyelv tantárgyként történő oktatása kezdetleges. A német tannyelvű iskolában a tanítás nívóját igen jónak ítélte. 77
