Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
költségektől. A Volksbund vezetői maguk is vált. Balázs is elfogadta, és a miniszterhez elismerték ezt a helyzetet, de ,, . . . ennek el- küldött jelentésében is ilyen megoldásképlenére is feltétlenül gyermekeik német nyel- pen javasolta, hogy ,, . . . az iskola fejleszvü tanításához ragaszkodtak". 60 tessék két-tanerőssé. Az egyik tanerő vezesBalázs utalt arra is, hogy az egységes se a magyar tagozatot, amelybe minden rendszerű, kisebbségi tantervi oktatás beve- anyanyelvű tanuló és az arra hajlandó német zetését is mindkét fél makacsul elvetette. A anyanyelvű tanuló járna, a második tanerő Volksbund továbbra is követelte a német tanítsa a német tagozatot a 700/1941. ME. tagozat megvalósítását. Ezt az iskola VIII. sz. rendelet alapján". Ez a tényleges erőviosztályúvá fejlesztésével lehetett elérni, a ta- szonyok alapján létrejött kompromisszum nulók létszáma így a 90-et is meghaladta, volt. 67 és a két tanerő beállítása elkerülhetetlenné A mindennapi tankötetesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1941 1942 Német 32 34 41 Magyar 40 34 34 összesen : 70 68 75 Magyarul beszélt: 26 (81,2%) 34 (100,0%) 34 (82,9%) 33. ILLOCSKA Rk., osztatlan, egy tanerős, egységes tan- egyaránt az egységes íanrendsze r mellett rendszerű, kisebbség i tanterv szerint műkő- döníöífe/t. 68 dő iskola. A szülők és a hivatalos közegek • A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 Német 49 52 53 Magyar 4 2 — Szerb 1 2 3 összesen: 54 56 56 Magyarul beszélt: 32 (64,0%) 36 (66,6%) 28 (50,0%) 34. IVÁNDÁRDA Evangélikus, osztatlan (I—VI. o.), egy tanerős, egy osztályterem és egységes oktatási rendszer, kisebbségi tanterv jellemzi e népiskolát. A lakosság az egységes oktatási rendszert kérte, az iskolaszék és a jegyzőség a ,,C" típus fenntartását kívánta. A tanerő igen jól bírta a német nyelvet, ő tanította a hittant is. A magyar és német nyelven elért tanítási eredmény jónak mondható. Szükséges a magyar nyelvkészség fokozása, mert ebben lassú a fejlődés a teljesen német környezetben. 69 1940-1941 között a Volksbund hatására lényeges változások következtek be. 1940 novemberi látogatáskor Balázs már utalt arra, hogy a lakosság fiatalabb korosztálya a nemzeti eszme szempontjából igen szélsőségesen viselkedik, az iskolában a teljes német nyelvű tanítás bevezetését követelik". 70 1941-ben azután a 700/1941. sz. rendelet megjelenését követően a teljes német nyelvű oktatást szervezték meg. 1942 márciusában tett látogatásakor megállapította a szakfelügyelő, hogy a német tannyelvű tanítás igen magas színvonalon valósul meg Wöfíl József tanító kitűnő módszerei alapján. Ugyanakkor érdekes módon a német szülők egy része „erősebb magyar tanítást óhajt". A Volksbund egyes tagjai kiábrándulásuk jeleként „ . . . a magyar nyelvű tanítást óhajtják ismét némi előnyben részesíteni, mert lehetetlennek tartják, hogy fiaik magyarul ne tanuljanak meg Magyarországon . . ."' J
