Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Magyar 5 1 — — Német 39 33 37 37 Orosz 2 1 — — összesen: 46 40 37 37 Magyarul beszél: 30 (72,9%) 25 (64,1%) 27 (73,2%) 15 (40,5%) 30. HIDAS 2. Evangélikus, részben osztott, négy tantermes, négy tanerős egységes rendszerben, kisebbségi tanterv szerint tanító iskola. (1938tól a 111 110/1938. sz. VKM IX. ü. o. engedélye alapján). A német szülők kívánságára vezették be ezt az oktatási rendszert. A tanítók tökéletesen beszélik a német nyelvet. A tanulók magyar nyelvtudása még fokozandó a szakfelügyelő véleménye szerint, a „német kisebbségi nyelven az eredmény 1938hoz viszonyítva is szépen kialakult".

56 1940 márciusi látogatása már panasszal teli jelentésben arról szólt, hogy a német nyelvű szülők magatartásában nagy nyugtalanság érezhető a Volksbund agitáció miatt, ez behatol az iskolába. A hazafias nevelés nagy nehézségekkel jár. Az 1941 februári látogatás új jelenségeket is mutatott. A magyar anyanyelvű tanulók szüleik kívánságára németül is tanultak. A Volksbund szervezésében közben megalakult a német polgári iskola, s így „az V— VI. osztály tanulóanyaga számban és minőségben megfogyott ... a szülők magatartása erősen szélsőséges irányba fejlődik. A lakosság a 700/1941. ME. sz. r. alapján tiszta német nyelvű oktatás bevezetését elképesztő agresszivitással követeli, mintha ennek valamilyen, akár legcsekélyebb akadályát is eléjük gördítették volna ... az áttérés szerintem akár azonnal megvalósítható . . ." — írta a VKM-hez felterjesztett bizalmas jelentésében Balázs Ferenc." 1943 elején tett utolsó látogatása alkalmával sem a politikai légkör változására, sem az iskola válságára nem utalt Balázs, pedig a német tagozat tanítóinak SS-be vonulása következtében a négy tagozati osztályt két nevelő tanította. A hittant a német tagozatban a tanítókkal taníttatták, ahol valójában Volksbund agitáció folyt. A magyar tagozatból az evangélikus lelkészt a Volksbund nyomására kiszorították 1942 végén, mivel ,, . . . a német irányzatot (ti. Volksbundot Sz. L.) nem méltatta semmire . . ."

58 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Magyar 4 4 7 20 Német 200 194 177 156 összesen: 204 198 184 176 Magyarul beszélt: 150 (75,0%) 102 (52,5%) 105 (59,3%) 38 (24,3%) 31. HIRD Rk., osztatlan, magyar tannyelvű iskola működött 1938-ban. Kisebbségi érdekeket szolgáló tanítás 1920-ig volt Hirden. Azt követően a német anyanyelv tanítása megszűnt. 1941-re kiéleződött a községben a német és magyar lakosság között a helyzet a tanítási nyelv kérdésében, Rüll Bálint a helyi VDU vezetője, Varga Mihály hirdi VDU ellenes iskolaszéki tag a miniszterelnökhöz csaknem egyidőben nyújtottak be olyan beadványt, amelyben a VDU megváltoztatni, Varga és 51 társa pedig a magyar nyelvű oktatást fenntartani igyekeztek. Balázs alapos vizsgálatot tartott valamennyi fél meghallgatásával. A miniszterhez készített terjedelmes jelentésben elénk tárul a háború alatti kisebbségi tannyelv kérdésben csaknem minden nemzetiségi faluban lejátszódott esemény menete. Balázs először a nemzetiségi struktúra