Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

28. HERCEGTÖTTÖS R.k., részben osztott, három csoportban 1938/39. tanévtől egységes tanítási rendszerben, kisebbségi tantervvel folyó oktatás volt. 1940 márciusi látogatás alkalmával a német nyelvet tökéletesen bíró tanítóknál mind a magyar, mind a német nyelv tanításában az átlagnál magasabb eredményt tapasztalt Balázs Ferenc. A német nyelv tanításában a megyében egyik legnívósabb eredményt itt állapíthatta meg.

50 1942. évvégi látogatáskor az iskola már új rendszerben dolgozott. Egy osztatlan magyar, egy egységes rendszerű, egy német anyanyelvű osztatlan tagozat működött német tankönyvekkel. A gondviselők 65%-a igen szegény. A tanerők most is kitűnően bírták a német nyelvet, de a korábban részben osztott iskola, a három osztatlan tagozatúvá történő átszervezéssel a nevelő és oktató munkában „megingott". Nemzetiségpolitikai szempontból az új alapokon való elindulást azonban Balázs Ferenc biztatónak tartotta.'

51 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1940 1940. XII. 1942 Magyar 6 6 14 Német 134 114 99 Összesen:" 140 ~ 120 113 ~85 50 50 Magyarul tud: (63,4%) (43,8%) (50,5%) 29. HIDAS 1. Református, osztatlan elemi iskola, egy osztályban, egy tanerővel, egységes rendszerben kezdte meg működését 1938-ban. A hidasi német reformátusok iskolája ez, sok sajátos vonással. 1938 előtt a német református tanulókat csak magyar nyelven tanították, ezért az egységes rendszerben a kisebbségi tantervet nagyon nehezen lehetett megvalósítani. Az I. osztályban pl. magyar olvasással indultak, ami a törvénynek ellentmond. A német nyelv tanítása valamennyi osztályban nagy nehézséget jelentett. A község kálvinista német lakossága ekkor még csak az írás-olvasás tanítását kívánta. Jellemző módon a német tankönyveket nem akarták megvenni. Az egyházi hatóság viszont az egységes tanítási rendszer mellett foglalt állást. Az „ellentétek igen nagyok" — írta Balázs 1939. január 9-i jelentésében. Váróczi János tanító tökéletesen beszélte a német nyelvet, de a tanítási eredmény csak magyar nyelven megfelelő. A német tanulók nyelvtudása miatt a német anyanyelvi oktatás is gyenge.''

2 Egy év múlva már lényegesen más tapasztalatokat írt le iskolalátogatása alkalmával. A szülők a Volksbund hidasi működése következtében az egységes tanrendszert és a kisebbségi tantervet kívánták. Az iskolában tartott ünnepélyeken (márc. 15., október 6.) nem jelentek meg. „ . . . a felnőtt lakosság hazafias magatartása nem mindig és mindenben megnyugtató, aminek a hatása nem egyszer az iskola munkájában is megérződik ..." A Volksbund „terrorizálta" a lakosságot. „A tanerő-'

3 e vonatkozásbani helyzete is nehéz." Az 1941. február 27-i látogatás már a teljes német nyelv tanításra történő irányt mutatta. Vároczi János lelkész-tanító szerint: a német nyelvű lakosság között érezhető nyugtalanság mindennap betör az iskolába is, a gondolkodás átformálása már a tanulókon jelentkezik . . ." Balázs is kénytelen volt megállapítani, hogy „a lakosság kívánta a 700/1941. ME. sz. r. alapján a tiszta német nyelvű tanítást".

M Valójában a református német gyermekek anyanyelvi tudása rendkívül alacsony nívón volt. A Volksbund azonban ettől függetlenül, fokozatokat nem tűrve a német tanítás megszervezését követelte. Ezen befolyásra 1941. végén a teljes német nyelvű tanítást bevezették. 1942 decemberi utolsó iskolalátogatásakor Balázs megállapította, hogy „amint várható volt, a kitűnő német tudású lelkésztanító munkája ellenére, a tanítási eredmény visszaesett, jelenleg gyengén átlagos, a német nyelvet az iskolában hatékonyan kell tanítani". A német nyelvű lakosság hangulatára vonatkozóan megállapította, hogy „nagyobb higgadtság és meggondoltság jelei észlelhetők . . "

55