Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Magyar 15 12 8 13 Német 49 42 39 55 összesen : 64 54 47 68 Magyarul beszél: 32 26 26 28 (65,3%) (61,9%) (66,6%) (50,9%) 26. HERCEGSZABAR R.k., részben osztott, két tantermes, két tanerős iskola működött, egységes tanítási rendszer szerint, kisebbségi tanterv alapján. A mindössze 3 magyar anyanyelvű tanuló szülei kívánták, hogy gyermekeik németül is tanuljanak. A tanítók jól beszélték a német nyelvet. 1940. évi iskolalátogatásakor négy magyar tanuló volt, akikkel külön foglalkoztak, heti 3 alkalommal. Valószínű, hogy az 7947. évi VKM-rendelet alapján áttértek a teljes né­met nyelvű tanításra, mert az 1942. október 21-i szakfelügyelői jelentésében arra utalt Balázs, hogy a tisztán német anyanyelvi ok­tatásra a „szülők kívánságára, a rendelet szerint" került sor. A magyar szórvány taní­tásával nem törődött ekkor már senki. 48 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1942 Német 143 130 129 Magyar 3 4 3 összesen : 146 134 132 Magyarul tud: 55 57 32 (38,4%) (43,8%) (24,8%) 27. HERCEGSZÖLLÖS R.k., részben osztott, két tantermes, két rendszer bevezetését a szülők kérték. A ta­tanerős iskola, amely az egységes rendszer szerint, kisebbségi tanterv alapján tanított. 1939-ben indult meg az I. o.-ban a né­met anyanyelvi oktatás. A magyar anyanyel­vűeket külön tanítják. Az egységes oktatási nítók tökéletesen bírták a német nyelvet. Mind a német anyanyelvi oktatás, mind a magyar nyelvi oktatás átlagosnál jobb ered­ményű. Nemzetiség A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1942 Magyar Német Horvát 6 143 2 151 összesen : 151 151 Magyarul tud: Az iskola már 1941. évi látogatás alkal­mával a Volksbund nyomása alatt állt. A ta­nítók az egységes tanítási rendszert „célra­vezetőbbnek és hasznosabbnak" tartották, a Volksbund azonban a teljes német anyanyel­vi tanítást követelte. 1941-től a szülők — a közben megjelent rendelet alapján — a tel­100 (68,9%) 82 (54,3%) jes német tannyelvű iskolát kapták meg. Kramer Antal tanító lett a fő agitátor, „dik­tatúrájára a hat magyar tanulót szinte kiül­dözték, internátusi elhelyezést nyertek" — írta Balázs 1942 októberében, összefoglaló jelentésében a VKM-hez. /|! '

Next

/
Oldalképek
Tartalom