Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
23. GORICA Állami elemi, egy tanerős, osztatlan (I- /. o.-ban tanítottak e szerint, a többi oszVI. o.) népiskola. 1938-ban az egységes ok- tályban német olvasás és írást folyt csupán. tatási rendszerre tértek át. Balázs látogató- Jozef Frucht tanár tökéletesen bírta a nyelsakor azonban (1938. december 3.) csak az vet és jó módszerrel tanított. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1941 Német 22 20 20 19 Magyar 1 6 5 5 összesen : 23 26 25 24 Magyarul tud: 22 20 19 18 (100,0%) (100,0%) (95,0%) (95,0%) A lakosság cselédekből állt. Nagyon sze- gos bevezetését. (700/1941. ME sz. r.) Balázs gények. A Volksbund hatására lehetséges, ezt nem tartotta célszerűnek, mert a gyermehogy kérik a német tanítási nyelv kizáróla- kek német tudása még gyenge volt/ 1 ' 24. GYÓD R.k., részben osztott, két tantermes és két tanerős iskolában folyt a tanítás. A VKM elrendelte egy magyar és egy egységes rendszerű tagozat felállítását, de ennek ellenére 1938 és 1939 között csak magyarul folyt az oktatás. A német nyelvet azután 1939-ben az I—II. osztályban kisegítő nyelvként tanították. A lakosság mind 1938-ban, mind pedig 1939ben a magyar nyelvű tanítás mellett foglalt állást. A tanítóik kitűnően tudták a német nyelvet. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1940 1941 Német 59 58 56 61 Magyar 6 6 7 — összesen : 65 64 63 61 Magyarul tud: 59 58 56 61 Magyarul tud: (100,0%) •(100,0%) (100,0%) (100,0%) 1939. november 9-én Balázs Ferenc külön jelentést készített a VKM IX. ügyosztály főnökének utalva arra, hogy csak magyarnyelven folyik a tanítás mindkét tagozatban, és a VKM-rendelet ellenére még mindig nincs semmilyen formában német nyelvű tanítás. Balázs a községben mind a szülők képviselőivel, mind az iskolaszék vezetőivel tárgyalt, és ez alapján a következőket foglalta össze a minisztérium számára: „...a községben évtizedek óta csak magyar tanítás folyt, a tanulók egyformán beszélnek magyarul és német anyanyelvükön. A szülők a megosztást ellenzik. Az iskolaszék végül nem tudta, hogy a majdnem kizárólag német anyanyelvű tanulókból milyen elv szerint kiket sorozzanak a magyar tagozatba ... a gyermekek szüleik és egymás közt szinte kizárólag németül beszéltek, bár igen jól tudtak magyarul is. A német anyanyelv valamilyen formában való szolgálata még időszerű . . ." Jelentésének további részében javaslatot tett arra, hogy mivel 58 német anyanyelvű tanuló van, a nevelők pedig kitűnően beszélik a német nyelvet, helyes lenne, ha mindkét csoportban, a magyar tanítási nyelv fenntartása mellett, a 11.000/1935. ME sz. r. 3. paragrafusa 1. bekezdése alapján tanítanának, s megnyugtatóan szolgálnák a kisebbségi igényeket. Részint Balázs Ferenc, részint az egyházi tanfelügyelő jelentései alapján 1939. november 28-án a VKM végül is megváltoztatta a gyódi iskola tanítási rendszerét. E szerint két csoportban: I—III. o. és a IV—VI. o.-ban elrendelte az egységes oktatási rendszer bevezetését. Indokolásában dr. Huszka János miniszteri tanácsos a követke-
