Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
metség képviselői, elsősorban a pedagógusok a Szudéta Vidék iskolahálózatába kerüljenek, ösztöndíjakkal, kollégiummal, tanulmányi kedvezményékkel támogatták, hogy itt tanuljanak, s mintegy ideológiailag átgyúrva a szlovákiai németség között a nemzetiszocializmust terjesszék.6 A köztársaság haladó erői világosan látták a németség törekvéseit. 1937-ben minden erővel igyekeztek a Szudéta vidék mozgalmáról a szlovákiai németséget leválasztani. Kezdeti sikerek után azonban ez teljesen csődöt mondott. 1937 végére a német birodalomból támogatott, különböző területen élő szlovákiai németséget sikerült radikális, nemzetiszocialista ideológiai alapon működő Kulturbundba szervezni. így a Pozsony környéki, körmöcbányai, szepességi területen élő németség egységes szervezetbe került. A szlovákiai radikális német mozgalom helyzetét befolyásolta az is, hogy az itt élő magyarság is szembe helyezkedett a nemzetiszocialista szervezkedéssel. A helyzetet bonyolította, hogy a németség egy része a Magyar Pártban volt, nem lévén még pártjuk. 27 A köztársaság bukását követően a birodalom által kreált autonóm szlovákiai kormányzat azután a kisebbségi iskolapolitikában mind több engedményt tett a német szervezet részére. Az első lépések között láthatjuk a teljes német tanügyi önkormányzat kiépítésére való törekvést. A szlovák kulturm misztériumban külön osztályt létesítettek, amelynek az volt a feladata, hogy a német népcsoport minden iskolaügyi kérdését azonnal rendezze. Ahogy Karmasin írta: ,,. . . a cseh és a magyar uralom minden elkövetett sérelmét egy csapásra megváltoztassa, jóvátegye és nemzetiszocialista oktatást vezessen be . . .". 28 A német tanítási nyelvű iskolákat minden olyan szlovákiai helységben megszervezték, ahol Horvátországhoz és Romániához hasonlóan 25 olyan tanuló akadt, akinek a szülei német nyelven kívánták őket taníttatni. 1942-től, a pozsonyi német—.szlovák szerződés megkötése után már 15 német tanuló esetén is önálló német tannyelvű tagozatot szerveztek. A pozsonyi szerződésben hangsúlyozták, hogy szlovák állam területén az államnyelv után az első helyen álló nyelvnek a németet ismerik el. 1940-es évektől egyre nagyobb teret kapott a szlovákiai iskolákban a tudatos disszimilációs törekvés. A Német Párt, amely a horvátországi helyzethez hasonlóan kizárólagos jogot követelt és gyakorolt az iskolaügyek felett, egyik feladatává tette a minisztériumi német osztálynak, hogy kinyomozva a német származású tanulókat, azokat minden rendelkezésre álló eszközzel „...visszanyerje a volksblutsbrüdernek, népi véntestvérnek ..." A szlovák minisztertanácsi rendeleteket tanulmányozva 1940—1943. között szembetűnt, hogy a németség általános helyzetének alakulása, szervezetei, a kormányzatba bekerült politikai exponenseinek hatásköre, iskolaügyének teljesen nemzetiszocialista német irányítás alá kerülése, ha időben kisebb-nagyobb eltéréseket mutat, de módszerében, sőt gyakran elnevezésében teljesen megegyezik az usztasa horvát államban leírt jelenségekkel. Ez alapján világossá válik, hogy a birodalom megfelelő szervei azonos metódust dolgoztak ki a közép-európai államok németségének irányítására, politikai, művelődési és ezen belül iskolaügyi helyzetének befolyásolására. Ezek közé tartozott az a törekvés is, amely a HÜnka Pártban és a Német Pártban megfigyelhető katonai szervezetű struktúrát alakított ki. Ez alapján a szlovákiai német iskolahálózatot militarizálták. 29 Az elemi iskolában a Hitler Jugend-et, a közép- és főiskolákban katonai rohamosztagokat szerveztek. Jellemző azonban, hogy az iskola militarizálása csak a német és szlovák tannyelvűekre vonatkozott, míg a többi nemzetiségi iskolában a