Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

magyarok lakták. Aki azok közül életben maradt, szintén Belvárdon keresett oltalmat.

6

* Nyomja az 1720-as évek elejéig puszta maradt, akkor Somogyi tiszttartó németeket telepített oda, majd az új lakosokkal 1725. május 31-én szerződést kötött. Ezután valószínűleg csak a török háború idején, 1736-ban telepítettek ismét németeket. Az 1704. évi rácdúlás óta néptelen Nagydevecserben (Pécsdevecser) alakítottak ki részükre 6 egésztelket és 10 féltelket. A betelepítés évét azért írjuk feltételesen, mert az 1735. évi összeírásban Nagydevecsert még nem említik a lakott falvak között;

61

' 1736-ban viszont lakosait már felsorolják a földadó összeírásban, de megjegyzik, hogy első telepesek és mentesek a fizetés alól.

70 1737-ben már ők is ugyanúgy fizettek, mint a nyomjaiak: az egésztelkesek 5 forintot, a féltelkesek a falét.'

1 1737-ben, mint már említettük, Bolyban is megjelentek az első német telepesek. Az ővelük és az utánuk érkező németekkel kötendő szerződést özvegy gróf Batthyány Ádámné sz. gróf Strattman Eleonóra 1738. augusztus 29-én írta alá a rohonci várban. Az aláírt német szöveg magyar fordításban a következő: „Mivel elhatároztuk a siklósi várhoz tartozó bólyi kerületben és különösen Bolyban a német alattvalóink számának a növelését, azért miután az alábbi szerződést

72 jól átnéztük, ideiglenesen azzal zárjuk le, hogy a tisztjeink fogadják el és tartsák be. Először: Minden egész ház, mégpedig a szántó, a rét és a gazdaság után évente fizessenek öt gulden

73 adót. Ezen felül természetben még egy icce zsírt, 2 tyúkot, 8 tojást, továbbá (kötelesek) a mi mezőnkön egy napig aratni, ugyanazt össze is rakni és egy napig kaszálni. Á zsellér 2 forint 30 krajcárt fizessen, azonkívül 1 oldal szalonnát, 1 tyúkot, 4 tojást, 1 napig aratni, 1 napig kaszálni. Másodszor: Amíg (év közben) az uradalmi kocsma tart nyitva, kötelesek lesznek az uradalmi pincéből oda szállítani; ezzel szemben a hosszú fuvar'

4 alól mentesek lesznek. Harmadszor: Amikor az úrnő őnagysága évente Rohoncra utazik, az egész község egy guident tartozik az útjára fizetni.

75 Negyedszer: A téli és a nyári terményekből való kilencedet, nem kevésbé, mint a kis kilencedet, a bárányok, gödölyék, malacok, méhkasok, kukorica, lencse, görögdinnye, bab, szaru, szőr, dohány, káposzta, gubacs, hagyma és hasonlók után, a többi jobbágyhoz hasonlóan nekik is szolgáltatni kell. Egyébként a mezei és a szőlő munkák alól mentesek lesznek. ötödször: Tekintettel arra, hogy ez a bólyi kerület császári és királyi adomány képpen, mint a javak fejéhez a siklósi várhoz tartozik,'" így rendkívüli robotot is végezhetnek, ugyanolyan arányban, mint a várhoz tartozó többi jobbágy. Az építkezéseinkben vegyenek részt és más rendkívüli munkáknál is segédkezzenek. Végezetül más falvakhoz hasonlóan, ha a sor rájuk kerül, kötelesek kiállítani lovászokat/' Kelt Rohoncon, 1738. augusztus 29-én, özvegy gróf Batthyánné sz. Strattman grófnő." A bólyi uradalom tisztjei ugyanúgy, ahogyan a magyaroknak és a rácoknak 1701ben kiadott „végzést" nem tartották be, a németeknek aláírt szerződést is önkényesen, az uraság érdekei szerint értelmezték. 1765-ben az uradalom jobbágyai, valószínűleg megtudva a királynőtől várható támogatást, az elviselhetetlenné növekedett terheik feloldozását kérték. Első fokon az úriszék vizsgálta ki a kialakult állapotokat és megállapította, hogy legális urbárium a bólyi uradalomban nem volt.

70 1767-ben a szolgabíró vett fel jegyzőkönyvet a bólyi uradalomban talált úrbéri viszonyokról.

79 Minden német községnél megállapították, hogy nem volt olyan úrbéri szabályzatuk vagy szerződésük, amely alapján irányíthatták volna őket. Jegyzőkönyvbe vették azt is, hogy az uraság által 1738-ban Rohoncon kiadott szerződés csak a Boly községben lakókra vonatkozhatott volna, de az uradalom 22-23 év óta, tehát kb. az 1740-es évek közepétől azt sem vette figyelembe. A nyomjaiak szerződésében foglaltakkal bizonytalan idő óta szintén nem törődtek. Az uradalom jogi képviselője már a per elején jegyzéket nyújtott be az úriszékhez és abban részletesen felsorolta a jobbágyok „régi szokások alapján jogszo-