Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamnin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben
csecsemő kisleányával jött ide Szepesy Ignác hívására és alkotta meg szó szerint a semmiből a Lyceum nyomdát. Tevékenységével bajok akkor kezdtek tornyosulni, amikor 1848 márciusának lelkesült légköre kerítette hatalmába. Érezte, hogy a szabadságeszmék kibontásának igazi ereje a nyomtatott betű és ennek Pécsett ő az egyetlen letéteményese, tevékeny művelője. Tudása és érzelmei egyképpen oda állítják a szabadságeszmék szolgálatába, amit legtermészetesebbnek is tart és fel sem tételezi, hogy ezt a magatartást néki felróhatják valamikor. így hát nem lát okot menekülésre sem és a csak itt-ott olvasható védekezéseiben (pl. számadási kifogások terén) a hangja nyugodt, magabiztos, néha inkább fölényes. A szinte nevetséges kupacba összehordott ..bűnöket" egy fújással elsöpörhetné, bisz nincs köztük igazán komoly — egy sem. Mert ha lett volna, bizonyos, hogy pár esztendei várbörtönt kapott volna. így hát ellenei mindenféle formai és bürokratikus ,,vétkek"-be kapaszkodtak, meg a vadászatba, meg a kávéházakba, mint „ügylőhöz" szerintük méltatlan és az alapítvány tekintélyét aláásó tettekbe. Több mint 130 év távlatából úgy tűnik, hogy szodói Nagy Benjamin elbocsátásának ügye gonosz, alattomos féregmunka volt, ami sok tanulságot is rejt magában. Ezért láttam jónak történetét megírni. JEGYZETEK 1 A szerződés eredeti példányát a Baranya megyei Levéltár őrzi. 2 Szepesy Ignác báró (1780 Eger — 1838 Pécs) előbb erdélyi, majd pécsi püspök, aki 100 000 forintos adományával létrehozta a Lyceum alapítványt és így megalapította a jogakadémiát. Az alapítvánnyal együtt létesítette a Lyceum nyomdát, hogy bizonyos anyagi bázisa legyen az alapítványnak. ;i Magyar Kurir, 1829. okt. 13. 30. sz. 4 Az irat eredeti példánya a Bm. Levéltárban. •' Pécsi Püspöki Levéltár, 1836. május. Szepesy püspök megbízásából J. P. Sollinger szerezte be és küldte Pécsre a Lyceum nyomda alapvető berendezését (sajtókat, betűket, stb.) és Nagy Benjáminnal még évek múlva is kapcsolatban volt. G „Ahol a Dunántúlt nyomják." Dunántúl, 1921. máj. 27. 18. p. Az idézett útlevél azóta elkallódott, vagy lappang. 7 Bárány Ágoston (1798-1849) költő, író, az MTA tagja. A Magyar Irodalmi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.) I. köt. 99. p-n arcképét is közli. 8 Társalkodó, 1837. okt. 21. 336. p. 9 Hernády Ferenc: A Pécsi Tárogató két száma. Közlemények a Pécsi Egyetemi Könyvtárból. Új sorozat 1. sz. Pécs, 1958. 9. p. Hernády adathelyesbítő és fogalomtisztázó írása értékes adatokat tartalmaz Neuwirth személyére és kiadványaira vonatkozóan. Nem ismerte azonban a Pécsi Napló 1903. dec. 25-i híradását, mely így szól: „Neuwirth Adolf 80 éves korában Viroviticán (Verőce) meghalt. Pécsi szerkesztő volt 48-ban". Ez módosítja a 9. p. 29. jegyzetének Neuwirth halálára vonatkozó adatát. A tanulmány 4. p. első két sorának megállapítása, miszerint a „Pécsi Tárogató című melléklapról mind ez ideig csak a Pesti Divatlap melléklapjának, a Nemzetőrnek . . . hírrovatában közöltekből tudunk" — némi kiegészítésre szorul. Ugyanis a Nemzeti Újság 1848. jún. 14-i 29. számában jún. 10-én kelt pécsi beszámolóban részletes leírást olvashatunk a német lap magyar mellékletéről. 10 Dr. Kopcsányi Károly: A pécsi Jogakadémia múltja és jelene. Pécs, 1897. 14. p. Az oldalon levő jegyzetek számozása sajtóhibás: a 83 helyesen 84, a 84 helyesen 85 és a 85 helyesen 83, — ez utóbbi vonatkozik Nagy Benjáminra. 11 Ranolder János (1806 Pécs-1875 Veszprém) pécsi kesztyűs mester fiából lett kanonok, majd neves iskola-alapító. Veszprémi püspök lett 1849, okt. 27-én. 12 Jónás József (1797 Felsőőrs—1870 Pécs) kanonok, a Lyceumban a bölcselettan tanára, aligazgató, majd igazgató. 13 Scitovszky János (1785 Béla-1866 Esztergom) előbb rozsnyói, majd pécsi püspök, 1849től esztergomi érsek-prímás. A szabadságharc alatti magatartása gondosabb elemzést kíván és egyoldalúan „reakciós - aulikus - hazaáruló" címeken történő megítélése ma már legalábbis vitatható. 22. B. Helytörténetírás 1982. 337