Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamnin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben
14 Bm. L. Akadémia— Lyceum nyomda, 1848. aug. 26. 15 Nagy Gusztáv betűszedő nem volt rokona Nagy Benjáminnak (mint néhány forrás tévesen állítja) — hanem Nagy József városbíró, később polgármester testvéröccse volt. Az 1848 májusában felállított őrsereg névsorában „157. sz. közpolgár" megnevezéssel szerepel. (Dr. Szita László szíves közlése.) — 1849. aug. 20-án mint ideiglenes ügyvivő átvette a nyomda vezetését, de 1850. jan. 16-án, 26 éves korában váratlanul meghalt. (Budai Külv. Pléb. Halottak akve.) 16 Plitzner Lőrinc (1810 Rede — 1875 Bogád) a Lyceumban a bölcselet tanára, később bogádi plébános. 17 Feszti Károly (1819—1893) a Lyceumban a mennyiségtan tanára, majd kanonok, prodilrektor, s mint káptalani nagyprépost halt meg szülővárosában, Pécsett. 18 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1848. okt. 9. 19 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1848, nov. 14. 20 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda. Az „Észrevételek" című, az előbbi irat mellett tevő fogalmazvány, keltezés és aláírás nélkül sűrűn teleírt több mint négy oldalon, helyenként a gorombaságot súroló kifejezésekkel támadja Nagy Benjamin ellenérveit. 21 Weidinger Alajos (1804—1864) könyvkereskedő valóban létre akart hozni egy nyomdát. Vállalta Neuwirth lapjának kiadását és az ekkor szükséges 5000 forint biztosítékot letette. (Pécs v. tjkv 1848/2683) Az, hogy nyomdája, nyomógépe lett volna, egyelőre nem bizonyítható. Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849) Közzétette Bezerédy Győző, Baranyai Helytörténetírás 1973. (Szerk. Szita László) 186. p-n említi, miszerint nyomtató gépét elkobozták volna, — ezt azonban más adat nem támasztja alá. 22 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1848. dec. 9. 23 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda, 1849. ápr. 5. 24 Nemzeti Újság, 1848. márc. 26. 666. sz. 1058. p. 25 Nemzeti Újság, 1848. okt. 12. 131. sz. 521. p. 2<J Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1849. ápr. 24. 27 Schneider Gáspár (1798 Kaikasd — 1870 Pécs) a Lyceumban a természettan rendes tanára, — ekkor a nyomda kinevezett igazgatója. 28 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1849. ápr. 24. 29 Ugyanott. 30 Utalás arra, hogy Nagy Benjamin református vallású volt. (Nem különös, hogy ezt ennyire számontartották? . . .) 31 Tegzes Ferenc: Pécs-Baranyai kronológia 1848-1849. In: Baranyai Helytörténetírás 1973. (Szerk. Dr. Szita László.) 415-424. p. 32 Aï idézett tanulmánykötet nagy számban közli az időszak plakátjainak, röplapjainak reprodukcióját, melyek kis kivétellel a Lyceum nyomdában készültek. 33 Tagzes Ferenc id. m. 34 A Gazdasági Bízottságot még az alapító Szepesy Ignác püspök hívta életre az alapítvány gazdasági, számos esetben személyi ügyeinek intézésére. A 8 tagú bizottságnak (ezért nevezték nyolcas bizottságnak is) hivatalból tagja volt Pécs város bírája, illetve polgármestere és egy tanácsnoka is. Az első ülést 1836. nov. 13-án tartották és a jegyzőkönyveket egy nagyméretű, félbőr kötésű könyvben folyamatosan vezették 1902-ig. L. Kopcsányi K. id. m. 23-24. p. A jegyzőkönyv kötete Bm. L. Akadémia 55. csomóban van. 35 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1849. aug. 20. A szövegben mondott Szent Mihály nap: szept. 29. Az ünnep népszokás szerinti vásárnap, de a költözködés fordulónapja is. L. Bálint Sándor: ünnepi kalendárium. Szent István Társulat, Budapest, 1977. II. k. 306—335. p. 30 Scitovszky János 1849. júl. 21-én lett esztergomi hercegprímás. A megszólítás „áldornagy" szava nyelvújítási termék a „tábornagy" mintájára, mint legmagasabb magyar papi rang.i 37 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1849. nov. 22. 38 Farkas József (1793 Nagyberki — 1858 Pécs) kanonok, ez időben püspöki helynök, később a káptalan nagyprépostja. 39 A Gazdasági Bizottság ülésében. 40 Szerződés szerinti - utalás a Szepesy-Nagy Benjamin szerződés fentebb közölt 5. pontjára, mely a nyomdajövedelem után járó jutalékról intézkedett. 41 Bm. L. Akadémia-Lyceum nyomda 1849. dec. 6. Megjegyzem, hogy az itt közölt jegyzőkönyvi kivonat készítője a Lyceum szót mindenütt Líceumnak írta, — ezt mint helytelent, nem vettem figyelembe. 43 Az előbbi irathoz tűvel hozzátűzve. 43 Az iratról készült fotómásolatot sok évvel ezelőtt kaptam egy kutatótársamtól, így jelzetét nem ismerem. — Kóbor János nyug. városi tanácsosként halt meg 74 éves korában, 1884. máj. 25-én. (Pécsi Figyelő, 1884. máj. 31.)
