Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

főúri nagyvonalúság árad az épületbelsőből. Igen szépen kivitelezett öntöttvas korlátok teszik e téregyüttest Pécs egyik legszebb belső terévé. Gyakori az átépítés is ebben az időben. Úgy tűnik, a klasszicizmust nemcsak divatjamúltnak tekintették Pécsett, hanem szegyeitek is, talán egyszerűsége miatt. A régebbi klasszicista épületek egy részét átépítették, az utcai homlokzatán romantikussá. Ilyen épület a Mátyás király utca 32. számú ház, mely a Várady Antal és a Mátyás király utcák sarkán áll. Romantikus, de a Várady Antal utcai szárnyán, a végén véget ér a romantikus homlokzat, onnét (2 tengely) klasszicista. Mivel tudjuk az épületről azt, hogy ez a két rész nem épült külär», nyilvánvaló, azt a részt nem építették át. A belső tereknél is tapasztalható ilyen átépítés. A Kossuth L. utca 38-as számú, kétemeletes, külsejében ima eklektikus épület hajdan klasszicista volt. Erre utal tágas, boltozott kapualja is. Az 1870-es években a házat átépítették (nyilván emelettel magasították). A kapualj keskenyebb keresztboltozataira, a boltozatélekre gipszből gótikus bordázatot tettek. (Tehát díszítették a „túl egyszerű" klasszicizmust). Mennyiben befolyásolta az utca- és városképet a romantika? Meghatározó jelentősége elsőorban az utcaképek kialakításában volt. Már menynyiségiileg is jelentős számú épületről van szó. Mind a belvárosban, mind a külvárosban erre az időszakra esik a legjelentősebb építkezés. A századfordulóig állt épületek mintegy 30 százaléka 1845-1880 között épült, és a régi épületek mintegy 10 százaléka átépült. Ez Pécs romantikus korszaka. Az utcakép kialakulására jellemző példa a Széchenyi tér kialakulása a 70-es évek végére. A század elején a Főtér keleti oldala teljesen zegzugos beépítésű volt. Az akkori Mária utca sarkán a török fürdő romjai álltak, ezt 1804-ben lebontották, s helyére a Petrovszky család egyemeletes barokk sarokházat épített. Ez lett később a Polgári Casino épülete. Ez alatt egészen rendszertelenül, zegzugosán beépítve egy cukrászda kis épülete, majd a plébánia, a katonai őrség háza volt. Alatta, mélyen bent a tűzoltó szertár, majd az alatt kis földszintes épületek álltak. 1845-ben történt a nagy változás, amikor a Casino alatt felépült a Nádor-szálló és a három „kereskedőház" romantikus épülete. A 70-es években elkészült a pécsi romantika legszebb épülete, a Taizs ház, s ezzel a tér teljesen egységessé vált. A keleti oldalon álló öt romantikus épület, az egész téren körbefutó, azonos párkányvonalával, finom, egyszerű homlokzatukkal lezárta a teret. Az épületek jól illeszkedtek a korábbi stílusok alkotta együttesbe, melyek tökéletes egységet képeztek. A barokk - éppen egyszerűsége miatt - finoman hajlott át a klasszicizmusba (városháza), ez a romantikába. Amint látjuk, a Főtér képének kialakításában döntő szerepük volt a romantikus épületeknek. Fontos szerepük volt az utcaképben a mai Geisler Eta, Sallai, Felsőmalom utcáknál, a Rákóczi útnál, a Flórián térnél, a Jókai térnél. Jelentős mértékben átalakult a városkép is a 18. század második felében. Ebben természetesen közrejátszott az is, hogy nagy építkezések zajlottak a 60-70-es években. Teljesen új utcaképek alakultak ki (Rákóczi út, akkor Ország útja). A Belváros két oldalán hosszan elterülő Budai és Szigeti külvárosok végein megjelennek a gyárépületek, füstölgő gyárkémények, tövükben szegényes munkáslakásokkal. A Budai külvárosi lakások zsúfoltságukkal, a Szigeti külvárosiak falusias jellegükkel tűntek ki. Lassan kezd épülni a Siklósi külváros is. Jó fekvése, fontos utak érintkezési pontja miatt főleg a gazdag kereskedők, iparosok telepszenek itt meg. Pécs ipari várossá fejlődött.