Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében

padisah. Adjuk át neki magunktól egyességgel a várat, óvjuk meg a sok szenvedéstől, hisz úgy is elfoglalnák". — Kimentek a papok a vár fokára, kitűzték a fehér zászlót és drágakővel ékesített tányérokon nyújtották át a kulcsokat Mehmed bég szerdárnak, Murád bégnek és Kászim bégnek, akik a kulcsokat a vár püspökével

1

'^ együtt elküldték Szülejmán Khánnak, aki igen elégedett volt és megparancsolta, hogy az önként behódoló várossal jót tegyenek. Az összes vezír és tisztviselő azon munkálkodjon, hogy a város ékesedjen, gyarapodjon. Ezután a város a mohácsi bég székhelye lett. Mikor visszatértek a seregek Sztambulba, a vár őrzését a szerémi és szendrői szandzsák katonasága látta el. Később, miután 100"ben

l!l III. Mehmed Khán szultán korában Ibrahim pasa elfoglalta Kanizsát, úgy tartották nyilván a pécsi szandzsákbéget, mint a kanizsai ejálet alárendeltjét. Most is szandzsákoégi székhely, melyet Kanizsa védelmével bíztak meg. A bég jövedelme évi négyszázezer akcse, mint khászbirtok. Van alajbégje, cseribasija és jüzbasija. A bég hadseregét kétezer válogatott, jól felfegyverzett harcos alkotja. Százötven akcsét jövedelmező járás. Az igazságszolgáltatásból a kádinak hat, a bégnek húsz erszény jövedelme van. Van sejkhüliszlámja, nakibülesráfja, nagy emberei és magas rangú hivatalnokai, nemesei, szpáhi kethüdája, egri janicsárai, harács-agája, bádzsdár-agája, mimár-basija és tisztviselői, mint például a városi kethüdák, valamint várnaggyal és kétszáz főnyi várkatonasággal rendelkezik. Pécs város leírása Egy Ferave

20 nevű alacsony hegy lábánál négyszög alakú sziklából épített, igen szép vár. Alapkövei akkorák, mint egy elefánt. Kváderkőből készült, fala egyszintes és aíacsony, de igen vastag és széles. Magassága húsz öl. Széles árok veszi körül, melynek mértéke éppen nyolcvan építészeti rőf.-' Árka mély. Az árok közepén a víz szintjéig felhalmozott föld van. Ostrom idején e földhányás tetején fanyalábokkal elbarikádozzák és mögötte állásokat ásnak, úgy védik az árkot. A vár az árok mélyétől a várfokig ötven rőf magas, de az ároktól felfele a fal nem több, mint húsz öl. A várat körülvevő fal kerülete éppen ötezer lépés. Összesen nyolcvanhét erős bástyája van és összesen ötezerötszáz mellvédje. Ezek a mellvédek úgy helyezkednek el a sor mentén, mint a felfűzött gyöngyök. A városnak öt kapuja van. Hossza a keleti oldalon a budai kaputól a piacon és a bazáron át a nyugati oldalon levő Szigetvári kapuig ezerötszáz lépés, míg a délkeleti, úgynevezett Siklósi kaputól az új kapuig belseje szintén ezerötszáz lépés. A toronykapu délre néz. Ennél a Kariki-kapunál csak puszta fal áll, de a többi oldalon kikarózott árkokkal körülvett erősség a fal. Tizenhét mohamedán negyede van. Egyetlen keresztény negyede kívül esik a budai kapun. A városban a magyarok, bolgárok, szerbek, örmények és görögök mellett nem laknak németek, csak zsidók. Kétezer pincével, padlással ellátott, régi típusú szép mohamedán háza van. A nagyobb házak művészien megmunkált, agátszín cseréppel kirakottak. Sehol máshol nem láttam ilyen cserepeket. A középrendűek házai fazsindelyesek és közel vannak a Dunához. Minden háznak van szőlősés gyümölcsöskertje, vízmedencéje és terasza. A város főútvonalai sakktáblaszerűen épültek, melyek teljes hosszukban láthatók, amint átszelik a várost egyik végétől a másikig. Két oldalát elejétől végéig régi típusú macskaköves, járdával ellátott, tiszta és szép, hegyoldalba vezető utak szelik át. Ezen az úton negyven főrendű városi úr palotája található.