Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében
nagyvezíri szárnyból egyetlen rohamkor húszezer puska kettesével ontotta a golyót, s az mint az átokeső, hullott az ellenségre. A ruméliai, anatóliai, szerémi és szendrői katonaság úgy rontott az ellenségre, mint éhes farkas a bárányra. Kétségbeesett helyzetbe került az ellenség és látta, hogy a padisah által vezetett damaszkuszi, aleppói, adanai, marási katonaság még mozdulatlanul áll, hegyként magasodik a néma katonák fenyegető tömege. Megkezdték a visszavonulást és mikor a Lamnica-hegy mögött kerestek menedéket, a ruméliai katonaság lesvetést kezdett. Az ellenség is lesvetést színlelt és menekült. Ekkor a katonák lándzsahegyen körbehordoztak egy fejet az igazhitű táborban. ,,A király feje!" - mondták. Egészen estig üldözték a szétszéledő ellenséget, hogy egy lélek se menekülhessen el. A király embereivel menekülés közben egy mocsárba fulladt, onnan hozták el a fejét. Ebben a mocsárban számos magyar főember is halálát lelte. Lajos király koporsóba tett holttestét Szülejmán Khán urunk drágaköves ruhában Isztolni Belgrádba 1 ' 1 küldette. Ott temették el a koronázási, vagyis a bálványok templomában. Kuzu Ali aga szavai szerint hét király vett részt ebben az ütközetben. A hét királynak válogatott katonái voltak. Bizonyos, hogy ezeknek legalább a felét kardélre hányták. De végül is a padisah százezer katonával rendelkezett, bár a tényleges kardforgatók száma ebben a csatában tizenkétezer mestervitéz volt. A következő történeti munkák számolnak be erről a csatáról: „Szétzúzta Buda királyát az igazságos sah" 932 (1526) és ,,A szerencsétlen Lajos király bukása" 932 (1526). E mostani hadjárat során katonáink ugyancsak ezen a síkon szálltak meg. Mikor tűzhelynek, kútnak, latrinának való helyeket ástak, számos holttestre bukkantak a földben. Aki ebben a harcban Mohamed népéből elesett, Szülejmán Khán a korábban említett domb közelében temettette el, az most búcsújáró hely. E zarándokhely felett magas kioszk emelkedik, belsejében vizeskút csillapítja az arra járók szomját. Négy oldalról árok veszi körül, melyet a jótevő kegyes Haszon pasa budai vezír ásatott, nehogy szétrágják az állatok a hősi halottakat. Noha itt a nagyvezír öt nap pihenőt rendelt el, engedélyt kaptunk Ibrahim pasától, hogy ötven társammal útrakelhessünk Pécs vára felé takarmány és egyebek beszerzése végett. A Harsány-hegy lábánál haladtunk el. Magas hegy, mely minden felől három napi járóföld távolságbóllátszik. Magános hegy, nincs a környéken hozzá hasonló. Olyan, mint egy tojás. Két órányi járás után Pécs várához értünk. Pécs vára A latin és görög történetírók szerint ezt a várat a Próféta őszentsége születése előtt nyolcszáznyolcvankét esztendővel emelték. Lajos magyar király kezén volt és csak a mohácsi csata után került egy időre Ferdinánd király birtokába. Sorsa a 950. esztendőben 1 ' teljesedett be. Az Isztolni Belgrád ellen induló Szülejmán Khán útját Valkó vára akadályozta, ezért azt a szultán tizennyolc napi ostrom után elfoglalta. A nagy harcok eredményeképp, a negyedik napon Siklóst is bevette. Erre Pécs várának elfoglalására is kiadták a Padisah fermánját. Murád eszéki bégnek és Kászim mohácsi bégnek tízezer puskás gyalogost adtak. Parancsnokuknak Gázi Mikhál-oglu Mehmed béget nevezték ki, az ő tízezer embere alkotta az előőrsöt. Ezek tíz nap alatt felégették és elpusztították a Siklós alatti, Pécs várát övező síkságon viruló falvakat és kerteket. A várban levő bölcs, tapasztalt papok és vladikák 1 ' eképp gondolkoztak: ,,Ez a Szülejmán Khán világhódító, hatalmas
