Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

A fővezérséget a következő elvek vezetik: 1. Az elmúlt zavaros törvénytelen idők után a törvényes rend, a törvény tisztelete, tekintélye, a tulajdonjog, az élet- és személybiztonság minél előbb helyreálljon. Az alkotmányos formák között hozott törvények betartása és betartatása a hatóságok részéről. 2. Szükséges, hogy a magyar nemzeti hadsereg hatóságai és parancsnokai inkább előtérbe lépjenek mint rendes békeidőben. Mert ők most nagyobb karhatalom felett rendelkeznek, mint rendes időben, mert utolsó és tántoríthatatlan támaszai a magyar nemzeti eszmének, mert sok erélyes közeg áll rendelkezésünkre a vidéken való tájékozódás elnyerésére. Ezért figyelje meg valamennyi katonai parancsnokság a közéletet is éberszemmel, közölje észrevételeit a polgári hatóságokkal ha intézkedések szükségesek. Ezen hatóságok utasítva vannak, a katonai parancsnokságok véleményét és javaslatát — amennyiben azok a törvényekkel megegyeznek - figyelembe venni és adott esetben legerélyesebben eljárni. 3. A katonai hatóságok óvakodjanak önkényesen a polgári hatóságok hatáskörébe vágó ügyek intézésétől, de a polgári hatóságok se avatkozzanak katonai ügyekbe. 4. A katonai és polgári hatóságok szorosan működjenek együtt. Az egész Dunántúlon kiépült rendszerről tájékoztatást ad, rögzíti a hatásköröket többször hangsúlyozva, hogy egyenrangú felek együttműködéséről van szó, a tartalomból azonban egyértelműen kiderül a katonai szervek vezető szerepe. Pl. ,,A katonai parancsnoknak alkalma nyílik a politikai hatóság figyelmét oly ügyekre terelni, hol erélyesebb fellépés szükséges — erélytelen polgári közegek, vagy megbízhatatlan tanerők kicserélése, esetleg katonai karhatalommal egyes egyének megfigyelése vagy letartóztatása, helységek vagy területek átkutatása, házkutatások egyes egyéneknél, egyletek ellenőrzése, feloszlatása". „Minden katonai hatóság meg lehet győződve arról, hogy én — személyem egész tekintélyével - támogatni fogom őket minden erélyes, de igazságos intenciójukban." A fentiek is egyértelműen mutatják, hogy a katonai hatóságok tevékenysége végső soron alapvetően csorbítja a kormánybiztosoknak az 1912. XLIII. tc. alapján megfogalmazott hatáskörét. Nyilvánvaló, hogy ebben a tényleges erőviszonyok tükröződnek. Ez fejeződik ki a parancs III. Karhatalmak alkalmazásai fejezetében is. ,,A különleges viszonyok erélyességet követelnek mindenkitől úgy a katonai, mint a közigazgatási és bírói tisztviselőktől. Ezáltal fogjuk napról-napra mindinkább a nép szívébe véshetni a törvények, törvényes hatóságok tekintélyét, és végre az állam leghatalmasabb végrehajtó eszköze a hadsereg iránti tiszteletet." Szeptember 19-én a dunántúli központi kormánybiztos is rendeletet ad ki a katonai hatóságokkal teljes összhangba való együttműködésről: Ez felső szinten többé-kevésbé meg is valósulhatott, de az alsóbb szerveknél igen gyakoriak voltak a súrlódások, a mindkét fél részéről egymással szemben megfogalmazott panaszok. III. Az első katonai és polgári tervek a megszállt Baranya visszacsatolásáról A Clark-misszió budapesti tárgyalásai után az antant felszólítja az SHS és a csehszlovák kormányt az általuk megszállva tartott területekről történő kivonulás-