Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

ra az 1919. június 13-án megállapított határokra. Ennek folyományaként november 21-én Moore amerikai ezredessel az élén antant küldöttség látogat Pécsre, jegyzéket nyújt át Vuicsics szerb állomásparancsnoknak a kiürítés megkezdésére vonatkozóan. A válasz elutasító, a Pandurovics vezette baranyai delegáció párizsi útjának állítólagos eredményére hivatkozva. Eszerint az antant újabb demarkációs vonal megállapítására tett ígéretet. Párizsban azonban nem szerb területi igényekkel foglalkoztak, hanem a pécsi szén kérdésével, amelyre Belgrád a békeszerződés aláírása után még öt esztendeig igényt tartott.

16 A külügyminiszterek tanácsa 1920 januárjában amellett foglalt állást, hogy az SHS királyság a békeszerződés hatályba lépéséig rendelkezzen a pécsi szénnel, azt követően pedig a Jóvátételi Bizottság döntsön.

17 A kiürítésre felszólító jegyzék elutasítása nem vonta maga után a nagyhatalmak erélyesebb fellépését, ami tovább élesztette a reményt a megszállók részéről a területek megtartására, ugyanakkor időt is adott számukra a gazdasági kifosztás megvalósítására.

Is Ezt sürgette számukra a magyar békedelegáció Párizsba való megérkezése 1920 januárjában, majd 1920 áprilisától annak az egyre nyilvánvalóbbá válása, hogy az ellenforradalmi Magyarország nem fogja megtagadni a békeszerződés aláírását. Miközben a szerb hatóságok minden lehetségesnek látszó eszközt igyekeztek felhasználni a megszállás meghosszabbítására — a másik oldalon elsősorban a fővezérség (illetve a kaposvári kerületi parancsnokság) részéről aktív előkészületi tevékenység folyik a területekre való gyors, tervszerű bevonulásra.

10 1919. október 30-i keltezéssel Pallavicini dunántúli központi kormánybiztos Gaál Gaszton Somogy—Tolna —Baranya kerületi kormánybiztosán keresztül rendeletet küldött Baranya vármegye megszállásával kapcsolatos feladatokról. — A rendelet közli, hogy a Szövetségi Katonai Bizottság megkeresést intézett a szerb kormányhoz, hogy csapatait vonja ki Baranya vármegyéből a délebbre fekvő ideiglenes vonalra (Kiskőszeg, Bolmány, Dráva vonal)". A bizottság óhaja az, hogy a szerb csapatok kivonulásával a magyar kormány vegye át a szóban forgó terület közigazgatását és ha szükséges, a nemzeti hadsereg csapataival szállja meg."0 A katonai megszállás minden részletére kiterjedően a fővezérség már megtette intézkedéseit. A rendelet utasítja a kormánybiztost, hogy azonnal gondoskodjon a megszállás miatt elmenekült központi, járási és községi tisztviselők összehívásáról és azokat lássa el megfelelő utasítással, hogy működésüket a nemzeti hadsereggel egyidejűleg, azonnal megkezdhessék. „Amennyiben egyes állásokra tisztviselők rendelkezésre nem állanak vagy régi tisztviselőket a reájuk váró nagy feladatok megoldására alkalmasnak nem tartaná, azoknak rendelkezési állapotba való helyezése, esetleg állásukból való felfüggesztése melletti helyettesítéséről már most gondoskodjon. Már egy bizonyos terület megszállás utáni legelső feladata a katonai és polgári hatóságoknak a megszálló csapatok mögött és fedezete alatt a helyi karhatalom szervezése és határcsendőrök kiegészítése. Úgyszintén a sorozások elrendelése és megejtése." A kerületi kormánybiztos azonnal hozzákezd a feladat megoldásához, utasítja a sásdi főszolgabírót (hivatkozva az 1912. LXIII. tc. 4. és 10. §-ra) 40 darab kettős lófogatú kocsi kétnapi térítés nélküli szolgálattételre való előkészítésére a sásdi csendőr tartalékzászlóalj előnyomulásához a csendőrparancsnok által meghatározott időben. Ugyancsak ilyen tartalmú táviratot küld kevesebb fogat igénylésével a hegyháti és pécsváradi szolgabírókhoz is. Utasítja az alispánt a szükséges intézkedések megtételére a hivatali apparátus működőképessé tétele érdekében, aki ennek megfelelően személyre szóló tervet