Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

kinek a nevében hozták az ítéletet. Az ilyen megoldásnak a célszerűségét mi sem bizonyítja jobban, fogalmazza meg a bíróság vezetője, mint az a tény, hogy ez ellen 1919. április 24-től a megszállás egész tartama alatt sehonnan kifogás nem fogalmazódott meg. II. A dunántúli kormánybiztosságok megszervezése az ellenforradalom hatalomra jutása után A szegedi ellenforradalmi kormány működését kezdetben akadályozó francia és az SHS hatóságok a későbbiekben nemcsak elnézték tevékenységét, hanem ahhoz bizonyos segítséget is adtak. Az együttműködésre irányuló készség fejeződött ki abban is, hogy hallgatólagosan tudomást sem vettek arról, hogy az ellenforradalmi csoportok megbízásából katonai megbízottak tevékenykednek a megszállott baranyai területeken. Cöllei Inselt István, Kovács Antal és Riffl Sándor alezredes. Horváth Kázmér Riffl Sándor emlékiratára hivatkozva arról ír, hogy az együttműködés a Baranyát megszálló csapatok parancsnokával, Csolak Antics Vo/ín-nal olyan jó, hogy közösen dolgozzák ki egy, a tanácshatalom ellen indítandó katonai támadás tervét, amely Somogy, Tolna vármegyék Sió-csatornáig terjedő területének megszerzésére irányulna, hogy ott az ellenforradalmi szervezkedésnek megfelelő tere legyen.

15 A kivitelezésre a szerb hadsereg főparancsnokságának állásfoglalása miatt nem kerül sor, s az együttműködés is hamarosan megszűnik a szerb parancsnok és a magyar katonatisztek között, mert az a Tanácsköztársaság vereségét követően a munkásokban véli felismerni azt a társadalmi tényezőt, amely a megszállás meghosszabbításának belső bázisa lehet. A munkáshatalom fennállása idején a szerbek arra törekedtek, hogy megakadályozzák a forradalom átcsapását. Most lehetővé teszik, hogy a hatalomra került ellenforradalom elől menekülők Baranyába jöjjenek, így a volt bányászzászlóalj tagjait miután lefegyverezték, szétszórták a bányavidéken, de a számukra nem kívánatos elemeket visszatoloncolták a demarkációs vonalra. Alapállásuk meghatározója a pillanatnyi gazdasági és politikai érdek. A párizsi békekonferencia a Tanácsköztársaság vereségét követő időben ismét napirendre tűzte a közép-európai területrendezés kérdését. Ezzel közvetlenül napirendre kerül a magyar békeszerződés aláírásának előkészítése, ami a nagyhatalmak véleménye szerint feltételezi a megszálló csapatok Magyarország területéről történő kivonulását abban az esetben, ha rendelkezésükre áll olyan belső erő, amely képes a forradalom veresége utáni helyzetben rendet csinálni. A Friedrich kormány által 1919. augusztus 8-án kiadott rendelet megszünteti azokat a szerveket, amelyek a tanácskormány megbízásából a közigazgatást ellátták, hangsúllyal az 1886. XXI. és XXII. t. c-re a forradalmak előtti közigazgatás újbóli működtetését rendeli el. Ezzel egyidejűleg elrendeli az önkormányzati szervek tevékenységének haladéktalan megkezdését is. A közigazgatás azonnali visszaállítására irányuló törekvés természetes, de nem könnyen megvalósítható feladat volt. A kormány ugyanis nem rendelkezett semmiféle olyan eszközökkel, amelynek segítségével a rendeletet végrehajtassa. Az ország nagy részén megszálló csapatok tartózkodnak, akiknek nem lehet érdeke a szilárd központi hatalom megteremtésének elősegítése. A meg nem szállt dunántúli területeken pedig a tiszti különítmények határozták meg a helyzetet. Ezek te-