Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

ADATOK A MEGSZÁLLT BARANYA-PÉCS KÖZIGAZGATÁSÁNAK HELYZETÉHEZ ÉS A VISSZACSATOLÁS KATONAI ÉS POLITIKAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL (1918-1920) SZÜTS EMIL I. A magyar közigazgatás és jogszolgáltatás részleges felszámolása Közismert tény, hogy Baranya megye szerb megszállására az 1918. november 13-i belgrádi katonai konvenció alapján került sor, amely a déli fronton egymással szemben álló magyar és SHS Királyság csapatai közötti demarkációs vonalat, a Baja —Pécs-Dráva vonalon jelölte ki. A megszállás lényegében a megállapodás aláírásával egyidejűleg kezdetét vette. November 13-án Bajára, 14-én Cvetics Milos alezredes vezetésével Pécsre, 15-én pedig Baranya megye többi részébe vonultak be szerb csapatok. 308 községből mindössze 55 maradt a meg nem szállt területen (49 a hegyháti, 5 a pécsváradi és 1 a pécsi járásból), s 1919. február 3-tól a szintén megszállás alatt lévő Pécs helyett Sásd a megye ideiglenes székhelye. Az elkövetkező esztendőkben Pécs és Baranya megye gazdasági, társadalmi és politikai életét két tényező befolyásolta alapvetően. Egyrészt az országban végbement gazdasági-társadalmi-politikai változások, másrészt a megszállók magatartása, amit jelentősen befolyásolt az a tény, hogy az SHS Királyság csak ekkor szerveződött egységes állammá nagyon sok ellentétes érdek egymást keresztező folyamatában. Nincsenek véglegesen megállapított határai, s reménye van arra, hogy a politikai ügyeskedésen túl a status quo is jelentős szerepet játszik azoknak a nagyhatalmak által történő végleges meghatározásában. Figyelemmel kísérik a magyarországi eseményeket, s annak változásai szerint alakítjak helyi politikájukat, a megszállott területek lakosságához való viszonyukat. Ez utóbbit ugyanakkor motiválta a helyi vezetők személyes elképzelése, s azok meglehetősen gyakori cserélődése. Azonnali változást az SHS hadsereg bevonulása nem eredményezett a megye életében. Az első időben a megszálló csapatok a megszállott és a megszállás alól mentes területek között a közlekedést nem akadályozták és csak fokozatosan kezdték azt megnehezíteni. 1918 december és 1919 január havában a vármegye közigazgatási bizottsága, majd az állandó választmány, üléseiket még megtarthatták, s azokon a megszállás alól mentes területen tartózkodó bizottsági tagok is részt vettek. A januári közgyűlés megtartását azonban a katonai parancsnok határozottan megtiltotta és január végén a demarkációs vonalat is lezáratva, azon keresztül minden közlekedést megakadályozott.

1 A Dunántúl c. napilap 1918. november 22. száma még mintegy visszautasítja Károlyi Mihálynak a megszállók túlkapásai miatt Szalonikibe küldött táviratát, mondván, hogy annak megállapításai Pécsre nem vonatkoznak. A helyi burzsoá és hivatalnoki rétegek a szerb csapatokkal jó együttműködésre törekedtek. A fehér