Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében

Az egész katonaság innen indult a magyarországi hadjáratra. Majd e hídon vonult Szülejmán szultán a mohácsi csatába, utána a legmagasabb fermán értelmében lerombolták a hidat, hogy a katonaság ne tudjon megfutamodni. Nem volt más lehetőségük, mint szívvel-lélekkel verekedni Mohács mezején, ahol lemészároltak százezer főnyi ellenséget. A másik százezret pedig foglyul ejtették. Szülejmán Khán, mikor megállt az eszéki várnál, összeszedette e végvári védőket. ,,Pádisáhom! Ez a vár nagy stratégiai jelentőséggel bír a hídfőnél. Erős menedékünk, meg kell javítani!" — mondták neki. A padisah kitűnőnek találta ezt a javaslatot és ötszáz erszényt'

1 adományozott kincstárából erre a célra. A javítások elvégeztetésével a pécsi Kászim pasát bízták meg. Már ugyanazon a 932-es esztendőben hozzáláttak és az eszéki várat szépen helyreállították. Mirváliságát az összes épületekkel együtt megkapta hitbizományul a fent említett Kászim pasa. A szükséges személyzettel együtt, háromezer főnyi válogatott őrséget helyeztek el benne. Ez az erőd biztosította a szerémi, újlaki és váradi bégeket. Szülejmán Khán írása értelmében ez az uradalom vajdaság a pozsegai ejáletben, azaz százötven akcsét jövedelmező nemes járás. Sejkhüliszlámja, nakibülesráfja, dizdárja tizenkét osztag várkatonája, agái, harácsagája, muhteszibje és bádzs-agája van. Szipáhi kethüdája és kapikulu-szerdárja viszont nincs. Ugyanakkor van janicsárszerdárja, csauszai, mimár-basija, timár-birtokosai, alajbégje és cseribasija. Katonasága igaz hívőkből áll. A várban mintegy hétszáz ház áll. Eszék várának stratégiai helyzete Ez a vár igen jó menedékhely. Egy tágas, sík mezőn helyezkedik el. Három oldalról víz övezi. Három szintes tagolt erőd, mely közel van a Dunához. Lenn a parton ágyúállások veszik körül. Belső- és középső vára, valamint külső városa egyaránt igen szilárd. A középső vár Domborzat nélküli, földes helyen épült négyszögletes vöröstégla építmény. Mikor Ibrahim pasa nagyvezír leromboltatta, csak nagy erőfeszítések árán sikerült ledönteni az öt embernyi széles falakat. Később a padisah fermánja értelmében újjáépítették. Ekkor a lerombolt eredeti, immár alacsony falra vastag tölgyfagerendákból hasábokat emeltek, hasábonként keresztgerendákat vertek bele, majd a téglára illesztett gerendákat khorászáni mészhabarccsal bevakolták, s itt megmagasították a várat. Mindenhova tornyokat és utakat emeltek. Vizesárkában nincsenek karók. Mivel a vár a Dráva partján feszik és három oldalról körülöleli a folyó, a part pedig mindenütt szakadékos, meredek, itt nincs szükség mesterséges árkokra, sáncokra, mellvédekre. A víz által körülnyalábolt oldalakat csak puszta palánkfal védi, helyenként vízre nyíló kapucskákkal. A negyedik oldalon magas a fal. Kaputól kapuig érnek a mély vizesárkok. A hitetlenek idejében zsilipekkel beeresztették ide a Dráva vizét és halakat tartottak benne. A vár szárazföldi, árkos oldala egyik víztől a másikig ezerszáz kiterjesztett lépés. A vizek mentén az árok nélküli szakasz hossza kétezer lépés. E számítás szerint az eszéki vár kerülete meghaladja a háromezer lépést. Két kapuja van. Az egyik délkeletre néző, széles kapu. Filibeli Musztafa pasa ennek a kapunak a belső oldalán egy nagy csatapódiumot, azaz fából tákolt emelvényt csináltatott, ahova messzehordó ágyúkat helyeztettek el. Másik kapuja délre, a külső városra nyílik. Ezt piaci kapunak ne2. B. Helytörténetírás 1982. 17