Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében

vezik, felső zárókövére szarvasagancsot akasztottak. A kapuközökben több ezer különféle harci eszköz, fegyver található, őrökkel. Utóbbi kapu belső részén egy hatalmas ágyúszán, úgynevezett sajka áll. Akkora mordályágyú van rajta, hogy egy ember is beleférne. A kapuk felett az árkokon átívelő fahidakat a védők minden éjjel felvonják, elsáncolják magukat a várban. A kapuk nincsenek vaslemezekkel borítva, ezeket tölgyfából ácsolták. A városban kétszáz darab kétszintes, fazsindelyes kőház található. Hat kerülete és hat kerületi kis mecsetje van. A belsővár A középső vár északi sarkánál, a Dráva folyó partján, egyik szegletével a középső várral összeépített, négyszögletes vár. Négy sarkán négy tornya van, melyek fegyver- és lőportárral teli, fából készült hegyes csúcsos alakúak. A délre nyíló kapu felett minden éjjel oszmánli zenészek játszanak, dobokat vernek. Itt nincs más épület, mint a várnagy háza. Kapuja előtt található a Szülejmán Khánról elnevezett dzsámi. A Dráva partján vannak a belső vár fából ácsolt hombárai, melyekben búzát tárolnak. Ez előtt a magtár előtt húzódik egy nagy ágyúállás. Itt volt a Szülejmán Khán ágyú, mely negyven arasz hosszú. Hatvan okkát nyomó vasgolyóbisai voltak, melyeket még most is mértékként használnak a mérőserpenyőbe téve lisztkimérésnél. Mikor Szülejmán Khán a németek országa, Bécs ellen vonult, fel rob ban tátott két ágyút, melyek a híddal együtt elsüllyedtek. Most ez az öreg ágyú a hídfő alatt, a vízben áll. Az értelmesebb katonák azt híresztelik róla, hogy talán ezekkel az ágyúkkal nem lehetett volna elfoglalni Bécset, épp az isteni bölcsesség miatt süllyedtek el. Pedig Szülejmán Khán tizenhét napig ezekkel az eszéki ágyúkkal törette Bécs alatt a falakat, de hirtelen jött a tél. Az emberek keze-lába érzéketlenné fagyott. Egyik nap akkora hó esett, hogy nem lehetett kijönni a sátrakból. Szülejmán Khán pedig otthagyva szállását, kincstárát, ezt a bizonyos ágyút és négy darab tarackágyút nagy nehezen elvontattatott a hóban és elvergődött egy Dzsankurtarannak, vagyis Életmentőnek nevezett helyre. Itt mentették meg az életüket. Abban az erős télben húsz állomáson át sikerrel menekítette meg a németek országából, Bécs vára alól ezt az ágyút. Mikor a különös isteni gondviselés következtében az egyik ágyú az alsó Drávába esett, a nép azt kezdte mondogatni: ,,Abban, hogy elsüllyedt az az ágyú, nem lesz semmi köszönet! Balszerencsét hoz. Isten tudja, nemigen lesz ebben az esztendőben győzelem, nem foglalunk el semmit!" . . . Valóban, sikertelenül tértek meg Eszékre. E nagy ágyú mellett még megvan mind a négy tarackágyú, mindegyik méltó a várvédelemre. Városa A középső vár délkeleti kapujától indul egy utca, mely a piactéri kapuig ezerötszáz lépés hosszú. Ez egy vastag fapalánkkal körülvett erős erőd. Fából tákolt csatapódiummal is rendelkezik. Figyelőtornyai és egymás mellett sűrűn lőrései vannak. Ennek is két kapuja van. Lodosz irányába néz a piactéri, délkeleti irányba pedig a váli, más néven a vukovári kapu. Nincsenek nagy földsáncai. Csak a piactéri kapu felett helyeztek el tíz darab messzehordó ágyút. Éjjel-nappal készenlétben állnak itt a tüzérek. A külsővárosi vár vizesárkait annak idején homokkal és földdel töltötték fel, most már meg kell tisztítani. A vár szárazföldi oldalának kerülete 5009 lépés. E város négyszáz darab fazsindelyes, fakerítéssel körülvett,