Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
az iparosok megfelelő számban voltak képviselve, sőt a mesterség szerinti megoszlás is tükrözte a fogyasztói keresletet. Kis községekben a kézműipar a háziipar szintjén állt, képesített szakember csak néhány élt e településeken. A gyermekek beáramlása olyan helyekre, ahol működött ipariskola, jelzi, hogy ha lassan is, de az iparosokkal szembeni követelmények falun is egyre nőttek és a háziipar fokozatosan háttérbe szorult. Ellentmondás figyelhető meg az ipariskolában oktató tanárok és tanítók díjazása körül. Túlnyomó többségük mai fogalmaink szerint másodállásban végezte a tanoncok képzését. Fizetésüket a beíratási díjakból, a bizonyítvány kiállításáért beszedett összegekből kalkulálták ki. Az ipariskolák fenntartásának pénzügyi nehézségei miatt azonban ez az út egyre nehezebb lett, olyannyira, hogy a Pécsett alkalmazott tanárok fizetésének tizedrésze állt csak rendelkezésre. 60 A pécsi iparostanonc iskola helyzetéről ugyan az induláskor, 1884-ben nem áll rendelkezésünkre mindenre kiterjedő jelentés, de az 1888 1889-es tanévről igen, ebből lényegileg vissza lehet következtetni az első évre is. A népiskolában elhelyezett tanoncok óráit az előkészítő, első és második osztályokban vasárnap 10 órától 12-ig, délután 2 órától 4-ig, kedden és csütörtökön délután 2 órától 4-ig, nyáron 5 órától 7-ig tartották. A reáliskolában elhelyezett tanoncoknál vasárnap ugyanúgy, mint a népiskolaiaknál, valamint szerdán és szombaton délután 2 órától 4-ig, nyáron 5 órától 7-ig, azzal a-különbséggel, hogy itt 1-3 osztályt oktattak. 1 ' 1 A Zsolnay-féle ipariskolában a tanítást az előkészítő tanfolyamnak vasárnap 10 órától 12-ig, hétfőn és csütörtökön délután 6 órától 8 óráig tartották, míg a szaktanfolyamnak vasárnap 8 órától 11-ig, hétfőn és csütörtökön délután 6-8 óráig. 62 A jelöltek tanulmányi előmenetelét a tanári kar általában jónak tartotta. Az ideológiai nevelés keretén belül a római katolikus vallású tanulók, mind a hitoktatáson, mind az egyéb egyházi szertartásokon szinte kivétel nélkül részt vettek. Az ipariskola felettes hatóságának munkájában a következők vettek részt: Ráth Mátyás, Inczédy Dénes, Szieberth Nándor, Kellauer Sándor, Asztalos Nándor, Bolgár Kálmán, Böhm Felix, Dischka Győző, Eizer János, dr. Gerecze Péter, Gyimothy Gyula, Haberényi Pál, Hartl Ferencz, Kosztka György, Kovátsits Antal, Körösztös Imre, Laubert Rezső, Lili János, Littke Ferencz, Martos János, Ott Márton, Reisch János, Repits Vince, Schneider István, Soostó Gyula, Szántó Antal, Sziebert Nándor, Tauszig Ármin, Weidinger Ferencz és Záray Károly. A tantestület tagjai voltak a Belvárosi és Ágoston téri népiskolában elhelyezett ipariskolában: Schneider István igazgató, Holló József festő, rajzot tanított, Klesch néptanító, Marschal Ferencz néptanító, Mihálovics Antal néptanító, Nemes Honor Márton hitoktató, Reberits Imre néptanító, nyelvtant tanított, Repics Vincze polgári iskolai igazgató, számtant és mértant tanított, Rozsics Sándor tanító, Soostó Gyula rajztanár, Szelmann Győző tanító, Szvácsek Mihály néptanító. A reáliskolába járó tanoncok igazgatója Dischka Győző volt, a hittant Auerbach László, a mennyiségtant és mértant Hekinger István tanár, a szabadkézi rajzot Irinyi Sándor tanár, a mértani rajzot Kiss József tanár, a vegyes szakot Kosztka György oktatta. Az előkészítő tanfolyamon az írást és olvasást az írvaolvasás módszere szerint tanították. Számtanból a számítás elemeit 1 — 100-ig terjedő .siajwkörb en oktatták, rajzból pedig a rajzolás alapvonalait gyakorolták. Az előkészítő tanfolyam második csoportjában a gépies olvasást, az olvasmányok tartalmának felmondását, szépírást, fejszámolást 1 —10-ig, jegyszámolást 1 — 1000-ig a négy alapművelettel és a rajzolás alapfogalmait tanulták a jelöltek. A harmadik csoportban értelmes olvasás, az olvasmányok tartalmának értelmezése, felmondása, másolás, tollba-
