Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

szakmai utánpótlásról. Az iskola 52 tanulóval indult, számuk később is 50-80 fő között mozgott. Mágocson az agyagipari iskola legfőbb célját abban jelölték meg, hogy a környéken készült fazekastermékeket tovább tökéletesítsék, így a külföldi termékeket hazai piacunkról kiszorítsák. A tanítást itt magyarul végezték, viszont a felsorolt többi ipariskolával szemben 4 év kellett a bizonyítvány megszerzésére. Évente 18 tanulót tudtak fogadni, bár ezt a számot nem érték el.

39 Az ipariskola ugyanitt, mint már közöltük, 1884-ben nyílt meg. Az ünnepségen Salamon József királyi tanfelügyelő is részt vett. A tanítás 1885. január 18-án kezdődött, a záróvizsgát június 28-án tartották meg. Az iskola mellett működő felügyelő bizottság tagjai lettek: Bach Gyula, Kammer Károly, Progli Keresztély, Kammer József, Schwartz Mátyás, Heder Miklós, Kallenberger Ede, Müller Mátyás, Unger András, Ritter Mihály, Schuhmann István és Kleinheincz György. A tantestületet kezdetben két fő alkotta, Kammer József igazgató és Kammer Károly tanító. Az utóbbi az előkészítő és első osztályban az összes tárgyat oktatta. Az előkészítő osztály tantervében írás, olvasás és számtan szerepelt. Az első kettő heti másfél órában taníttatott. A kezdőknél az írvaclvasás módszerét alkalmazták. A haladók Jansz György- és Paal-Kiss-féle olvasókönyvet használtak. A számolás 1 —100-ig terjedő számkörben, a négy alapművelettel történt. Az első osztályban heti másfél órában az olvasás gyakorlását a fent említett tankönyvből végezték el. Nyelvtanból tanulták a magán- és mássalhangzókat, azok kemény, lágy, rövid és hosszú kiejtését. Mondattanból a tantervben szerepelt a mondat fő részei, az egyszerű és összetett, valamint a kérdő, állító, felszólító és idéző mondatok felismerése és használata. Szófajtanból az igeragozás emelkedett ki. A közhasznú ismeretek oktatása igen szűk keretek között folyt. így a növények tápanyaga, milyen ruhaanyagot szolgáltatnak az állatok, kereskedés az ókorban, az üveg haszna, a legnagyobb és legkisebb állatok, a magyarok eredete, Szent István, Szent László, a magyar királyság politikai szervezete és Magyarország ipara és kereskedelme. A fogalmazás című tárgyat az elbeszélés utáni fogalmazás merítette ki. Számtanból gyakorolták a négy alapműveletet, tanulták a törteket, a tizedes törteket, viszonyokat és arányokat és százalékszámítást. A rajzoktatást csak az 1885 1886-os tanévben kezdték meg, mivel a szegényebb tanoncok a szükséges eszközöket nem tudták beszerezni. A tanítás minden vasárnap 14-16 óráig folyt. Ezentúl télen kedden és csütörtökön 17 órától 19 óráig, nyáron ugyanezeken a napokon 18 órától 20 óráig. A másfél órás olvasás és másfél órás számtan után a közbeeső félórákban 3-3 órát csendes foglalkozással töltötték. A tanulók mesterség szerinti megoszlása a következőképpen alakult: csizmadia 2, cipész 8, asztalos 2, esztergályos 1, lakatos 1, kovács 4, szabó 2, takács 6, fazekas 2, szíjgyártó 3, órás 1, kőműves 2, cserépzsindelyező 1, köteles 1 és bábos 1. A tanulók iskolai anyakönyvi adatai 1885-ben az első tanév alapján Tanulók száma Nyelvű k Vallásuk Osztály beírtak kimaradtak magyar német r. kat. lutheránus előkészítő első 14 23 2 6 4 2 10 21 összesen 37 8 6 31 35 2